Aki örömlány hoz jár az lúzer?

"Amúgy komolyan szeretném, ha megcáfolnál, és kiderülne, hogy igazad van"

Hát jó...

"Még ha van is lehetősége javítani rajta, hiába javít mondjuk 3 pontról 5-re."

Mutass egy olyan férfit, aki külsőre 3-as szinten van (és nem extrém eset, pl. betegség/súlyos sérülés miatt). Külsőre kb. mindenkiből ki lehet hozni egy 6-7-es szintet. Nálam okosabb és tapasztaltabb srácok szerint egy 7-es külsővel már elérhető számodra a legtöbb nő, a maradék pár pontot mással tudod kompenzálni (nem feltétlenül pénzzel).

"Mondd el neki, hogy szorongásaid vannak már, depressziód, önbizalomhiányod, kisebbségi komplexusod, majd megdöglesz a frusztrációtól, és meggyűlölted a nőket."

Ott kezdődne az egész, hogy nem vág ennyire padlóra pár kudarc. Meg lehet tanulni többféle szemszögből is nézni a dolgokat. Megint közhelyes lesz, de járni is legalább ugyanilyen nehezen tanultál meg, mint ismerkedni, pedig a járás és a szaporodás is a génjeidben van. Ahogyan apád, nagyapád, dédapád stb. is képes volt rá, úgy te is.

"A nőknél való vonzalom teljes hiánya nem kifogás, hanem egy olyan tény, amit nem tudsz megkerülni."

Ha egy adott nőnél nincs semmi vonzalom, akkor minek vesződni vele? Ha ócska kifogásokkal jön, pl. nem ér rá, az sima "kontrollharc" (ha már beleegyezett a találkozóba és nem rázott le fél másodperc alatt, akkor van vonzalom, csak teszteli, mennyire tud megingatni), meg kell tanulni ezeket kezelni.

"Mert ahhoz, hogy az ember eredményesen ismerkedjen, a nőknél való múltbéli sikerélmények szükségesek!"

Ennyi erővel mindenki szűz maradna, mert feltételezem, hogy a többség nem a legelső nővel jött össze kamaszkorában, akinél próbálkozott.

"Ráadásul ezzel mire megy? Odamegy még több nőhöz, akik majd ismét csak jól elutasítják, varánuszarccal levegőnek nézik, vagy elküldik melegebb éghajlatra. Ez aztán a jótanács!"

Odamegy sok nőhöz, rájön hogy nem feltétlenül kell világvégének felfogni a visszautasítást (sőt, olyan hogy visszautasítás igazából nem is létezik, de ez a gondolatmenet már túl messzire vezetne), tanul belőlük, megnézi, mit rontott el és mit csinálhatna jobban és megpróbálja ismét. Mindent így tanulunk meg, az említett járástól kezdve az autóvezetésen át az idegen nyelvekig. Ott nem fáj a "visszautasítás", pl. mikor kocsival lefulladsz eleinte?

---

Még erre reagálnék:

"Érdekes,eddig akárhány iskolában,munkahelyen, közösségben volt dolgom,volt akikkel megtaláltam a közös hangot,barátság szövődött, kolléganőkkel is eltudok beszélgetni."

Más dolog ismerkedni (sokaknak itt kéne kezdeniük a szocializációt, mert náluk ez is kimaradt - haverjaik és barátaik sincsenek, de egyből csinos barátnőt akarnának) és más dolog férfiként tudni kommunikálni és flörtölni nőkkel. Nálad úgy látszik, az utóbbi hiányzott.

Én értékelem, hogy megpróbáltál intelligensen érvelni - de továbbra sem értek egyet.

A külsőre vonatkozóan: egyáltalán nem lehet mindenkiből kihozni egy 6-os 7-es szintet. Ugyanis ez a legtöbbször viszonyítási pont. Másokhoz képest milyen vagy. Persze, lehet mondani, hogy kondizz. De ma már rengetegen kondiznak! Már azzal, hogy felszedsz 3-4 kiló izmot (aminél többet nem igazán fogsz tudni elérni, hacsak nincs jóféle genetikád vagy pedig rengeteg pénzed) nem fogsz feljebb emelkedni a férfihierarchiában. Ha elmész este egy szórakozóhelyre vagy bármilyen hasonló közegben, láthatod, hogy sok srác már kapásból szintén ki van gyúrva. Ezzel nem jutsz előrébb már. És mivel a nők 10-ből kb. a legjobb 2-3 pasit kívánják, ezért ezzel nem jutottál már előrébb. Előtérbe kerül az arcod, illetve egy csomó olyan genetikailag meghatározott tényező, amivel megint csak nem tudsz mit kezdeni.

A kudarcról: hogyne vágna padlóra a kudarc! Nyilván akinek nem volt gondja soha az ismerkedéssel, az soha nem is fogja tudni átérezni, mennyire megöli az férfi önbizalmát és lelkét, ha már sokszor visszautasították, vagy ha még huszonX évesen is szűz.

Amúgy nyilván a nőknél való sikert nem csak szexben lehet mérni. Viszont az már gyakran általános iskolában is látszik, hogy ki lesz sikeres a nőknél és ki nem. Szinte minden osztályban van legalább 1-2 srác, akik az osztály "alfahímjei", minden lány beléjük szerelmes stb.

A másik, hogy ahogy halad az idő, egyre nagyobbak az elvárások. 14 éves fiúgyereknél még nem gáz, ha nem csókolózott, viszont 18 évesnél már nagyon is. Ugyanígy, 16 évesen még nem annyira gáz, ha szűz vagy, mintha 22 éves lennél. Képzeld el ezt úgy, mint egy egyszerű ügyességi játékot: feljebb kell ugrálnod folyamatosan, mert alulról jön egyre feljebb a víz. Ha nem tudod tartani a tempót, egy idő után kiesel a játékból, elmerülsz, és onnan már NAGYON nehéz lesz újra felszínre törni.

Aztán: Kezdeményezés a nőknél. Hidd el, ha egy nő azt akarja, hogy kezdeményezz nála, azt éreztetni fogja. Mosollyal, nyitott testtartással, nyílt arckifejezéssel, vagy ma már online like-okkal, ismerősnek jelöléssel, üzenettel. Olyan nincsen, hogy egy nőnek nem tetszik a pasi, de aztán hirtelen elkezd vonzalmat érezni iránta, mert odament hozzá.

A népszerű srácoknak a csajozás nem egy olyan dolog, amit csinálni kell. Jön az magától. Szakít az egyik barátnőjével, máris több lány ráír, hogy "Szia mi újság?:)"

Egy nők számára nem vonzó férfi ilyenről nem is álmodhat...

Mondom, amúgy értékelem, hogy kulturáltan adtad elő az érveidet. Viszont hidd el, én már megtapasztaltam, milyen is az igazi önkéntelen cölibátus, és tapasztalatból tudom, hogy mennyire súlyos teher ez, illetve mennyire nehéz, csaknem lehetetlen megoldani.

29 éves koromig szűz voltam, én se a levegőbe beszélek. :D

A nőknél nem csak a külső számít, hanem az is legalább ilyen fontos, hogy milyen erős érzelmeket tudsz belőlük kiváltani. Ezért nem feltétlenül a legjóképűbb lesz a befutó, előlem is sokszor nyúlt le buliban csajt nálam rondább és dagadtabb srác. Tapasztaltabb és magabiztosabb volt, illetve abban a pillanatban jobban tudott érzelmileg a nőre, mint én. Nem egytényezős dolog az ismerkedés sem.

"A nőknél nem csak a külső számít, hanem az is legalább ilyen fontos, hogy milyen erős érzelmeket tudsz belőlük kiváltani."

Az viszont, hogy milyen erős érzelmeket tudsz belőlük kiváltani, kizárólag a külsődtől függ.

"Én értékelem, hogy megpróbáltál intelligensen érvelni - de továbbra sem értek egyet."

Én is, bár a gyk sajnos nem igazán a normális vita színhelye, lásd az itteni válaszok nagy részét.

Viszont felmerül akkor a kérdés:

Ha 29 éves korodig szűz voltál, akkor miért nem segítettél már jóval hamarabb magadon? Tudod, a gyakoris közhely "tegyél érte" elv alapján. Gyanítom, hogy tizenévesen te is ugyanolyan hiperkanos voltál, mint bármelyik normális olyan idős fiú. Miért nem követted a saját tanácsaidat már mondjuk 21 évesen?

Hogy kiegyensúlyozott legyen a vita, ezért elmondom az én verziómat:

Nekem gyakorlatilag 22 éves koromig NULLA sikerem volt a nőknél. Nagyon magas vagyok, amihez viszont vékony voltam nagyon. Arcom pattanásos volt, ráadásul elég későnérő típus voltam, kisfiús arcvonásokkal és összességében amolyan éretlen külsővel.

Azóta szerencsére testesedtem, arcom jórészt letisztult a pattanásoktól, és habár borostám továbbra sem nagyon nő, de legalább nem is vagyok tele miteszerrel. Arcvonásaim is javultak, férfiasodtak valamennyire. Nagyon jóképűnek továbbra sem mondanám magam, de azért egy 3-ról 6 pontra szerintem felmentem külső terén.

És abban biztos vagyok, hogy hiába próbáltam volna magamon javítani korábban, egyszerűen nem tudtam volna mit kezdeni ezekkel az adottságokkal. Hidd el, az arcomra kipróbáltam például mindent, ami létezik, kidobtam rá több százezer forintot összességében, mégsem mentem vele semmire. Szóval az, hogy javult a helyzetem, egyáltalán nem valami "tegyél érte" közhelyes tanácssorozatnak köszönhető, hanem egyszerűen csak 23 éves korom táján kezdtem el valamennyire javulni külsőre - a javulások pedig mind-mind a genetikai adottságaimon alapultak.

Erre gondolok, amikor azt mondom, hogy egy férfi nőknél való sikeressége szinte teljes mértékben (kb. 90%-ban) születésekor eldől. Ha jobb genetikával születtem volna például, akkor valószínűleg már tizenéves koromban szexhez jutok, amelynek köszönhetően egészségesen alakul a jellemfejlődésem is, és nem lennének pszichés problémáim. Ha rosszabb genetikával születek, talán még ma is szűz lennék és még súlyosabb mentális problémáim lennének.

Kavartam csajokkal bulikban, de közben tudat alatt tartottam is az intimitástól, szerencsére egy szakember sokat segített ennek a feloldásában. Most se tökéletes közel sem, de szépen lassan alakul azért.

Amúgy frusztrált, depressziós lelkibeteg nem lettem a szexhiánytól.

Persze, hogy nem lettél az, mert a te eseted más. Ugyanis a leírásod alapján téged voltak nők, akik kívántak, vonzónak tartottak. Viszont te inkább a kivétel vagy, nem a szabály.

Ugyanis a legtöbb srác, aki önkéntelen cölibátusban él, nem pusztán a szex hiánya miatt szenved el lelki sérüléseket. Hanem azért, amit a szex jelent. A szex ugyanis a férfiként való legmagasabb szintű elfogadásod. Ha nincs olyan nő, aki megtenné érted ÖNMAGADÉRT, hogy felajánlja neked a testét, ezzel elfogadva téged, mint férfit, az azt jelenti, hogy férfiként te értéktelen vagy. A hierarchia legalján foglalsz helyet, az értéked gyakorlatilag 0. Te viszont tudtad, hogy lennének nők, akik szívesen lefeküdnének veled, és csak rajtad múlott a dolog. Még ha nem is szexeltél, érezted, hogy vágynak rád. De a legtöbben ezt nem érzik. Évek, évtizedig tartó teljes kirekesztettség és elutasítottság a nők részéről... na ez az, ami igazán megöli a férfi lelkét. És amikor még a társadalom is elítéli és lúzernek bélyegzi, akkor nem csoda, ha jön a depresszió és az életből való teljes kiábrándulás.

Na eddig a szakaszig nem szabad eljutni, hanem inkább menni prostihoz. Még ha nem is vágyik rád, legalább elindítja a lelkivilágodat azon az úton, hogy "nincs is szükségem a nők elfogadására". Magyarul, nem a nők véleménye határozza meg az ő értékét, azt figyelmen kívül kell hagyni. Úgyis mondhatnám, hogy a rendszeres prostihoz járás a gátlásos szűz fiúból, aki majd belehal az elutasítottságba, egy mások véleményét hidegen hagyó, a saját boldogságával foglalkozó magabiztosabb férfi válik.