Mas egyedulallokat is irrital ez a szoveg, hogy ". mert gorcsosen akarod. "?

Igen, engem is. A legnagyobb bullshitek még:

"fogadd el önmagad" - és attól miért fogadnak el mások?

"tetsszél magadnak" - akkor nem leszek ronda?

"kisugárzás" - olyan nincs

"legyen önbizalmad" - mégis miből?

De igen, elég bosszantó egy szöveg. Én is leginkább olyan lányoktól szoktam ezt hallani akiknek mindig voltak udvarlóik, nem nagyon volt 2 üres hónap az életükben és nem is kellett semmit tenniük ahhoz, hogy kialakuljon valami azon kívül, hogy fogadják a közeledést.

Vagy azon jóképű férfi ismerőseitől akik fél életüket vegignőzték.

Pedig nem is vagyok görcsös. Simán oda tudok menni egy számomra szimpi nőhöz csak valamiért az van, hogy ha tetszik akkor sokkal jobban zavarban vagyok és ismeretlen embernél nem is tudok úgy ellazulni mint másoknál pláne így első leszollitasnal.

#12 bullshit+értelmezési gondok

“fogadd el önmagad” - ez azt jelentené, hogy ne akarj mindenkinek megfelelni, hanem találd meg azt a személyt, akivel valamennyire összhangban van, mert mindenkinek megfelelni nem lehet.

“tetszél magadnak” - ez magába foglalná azt is, hogy probáld olyanná formálni magad, ami tetszik neked. Sosem értettem azokat az embereket, akik kérdezgetik másoktól, hogy szépek-e? Én tetszem magamnak és nem is igénylem mások megerõsítését ebben. Elég hosszú ideig nem volt senkim, utána mégis megtaláltam a legmegfelelõbbet. Ez számomra többet ér, mintha naponta 10 ember körberajongna.

“legyen önbizalmad” - ha valaki lekoptat, attól még nem kell összetörni és világfájdalmas drámaként felfogni.

Az önbizalom nem azt jelenti, hogy az elsõ nõ térdre borul elõtted, ha van neked olyan. Épp azt jelenti, hogy nem akadsz ki azon, ha visszautasítanak, rossz helyzetekben is bízol magadban.

Ezt a szöveget egyedülállóként én is gyakran megkaptam. Aztán a saját bőrömön kellett megtapasztalnom, hogy valóban van benne valami. A görcsösség ugyanis nálam azt jelentette, hogy reggel ahogy felkeltem, már böngésztem a társkeresőt, a buszon folyton kerestem a kontaktot a férfiakkal, hátha valakinek megtetszem ... stb. Folyton azon görcsöltem, hogy rátaláljak a páromra. Aztán valaki azt tanácsolta, hogy ne ezzel foglalkozzak reggeltől estig, próbáljak meg csak és kizárólag magammal foglalkozni egy kicsit, elterelni a figyelmem arról, hogy párt szeretnék találni. Egészen addig a napig egész álló nap a társkeresőt bújtam és vártam a csodát. Egy nap megfogadtam a tanácsot és elmentem bringázni a közeli erdőbe. Próbáltam egyedül is jól érezni magam. Mert azért azt valljuk be, hogy aki ennyire nem akar egyedül lenni és a párkeresés tölti ki minden gondolatát, az bizony társfüggő. Én is mindig azt hittem, csak akkor érezhetem jól magam bármilyen program keretében, ha a párom mellettem van. Tehát azt a napot úgy töltöttem el, hogy nem gondoltam arra, de rossz nekem, hogy nincs párom. Élveztem a csendet, a természetet, teljesen kikapcsoltam az agyam. Amikor hazajöttem, akkor persze a társkereső volt az első gondolat, de akkor már tombolt bennem a dacosság, hogy már csak azért sem ... másnap reggel mégis beléptem. A sok levél közt volt egy, ami felkeltette az érdeklődésem. Rá egy hétre sor került az első randira, majd hamar a másodikra és a harmadikra is...ennek másfél éve és nagyon szeretjük egymást :-)

Persze lehet ez "véletlen" is, de én már sokszor megtapasztaltam, hogy amikor valamit nagyon görcsösen akartam és csak arra koncentráltam, soha nem sikerült. A lényeg azon van, bármit szeretnél elérni, hagyni kell a dolgokat a maguk útján kiteljesedni.

Rohadt nehéz, mert mi emberek szeretünk mindent az irányításunk alatt tudni. Ez az ego...

Én magamon éreztem, hogy ez igaz volt rám. Persze megint más kérdés, kinek, milyen helyzetben osztogatjuk ezt a "jótanácsot", mert nem mindenkire utal.

De én magamon láttam, hogy amikor nagyon rá voltam görcsölve arra, hogy hú, nekem kapcsolat kell, anélkül nem vagyok boldog, akkor hihetetlenül görcsöltem, negatív energiákat árasztottam magamból, furán viselkedtem. Össze-vissza makogtam, fura arckifejezéseket vágtam, ha egy olyan emberrel beszéltem, aki tetszett, azzal voltam végig elfoglalva, hogy áll a ruhám, hogy nézek ki, meg alapvetően olyan energiát sugároztam, hogy szorongok és nem vagyok kibékülve önmagammal. Amikor ezt elengedtem, sokkal könnyebben jött minden. Oké, hogy most évek óta kapcsolatban vagyok, de 23 éves koroming nőként nem volt senkim, szóval tudom, milyen. És érdekes módon amúgy objektíven nézve sokkal jobban néztem ki 20-21 éves koromban, mint most, mégis többen jönnek oda ismerkedni.

19. vagyok, helyesbítek:

21 éves koromig SENKI nem jött oda hozzám ismerkedni (kilométeres sorban álló udvarlókról szó sem volt). Még egy alkesz csöves sem.