Jogosan vagyok mérges?

Kevés az infó. Nem tudjuk:

- hány évesek vagytok,

- együtt éltek-e már, és ha igen, mióta,

- vannak-e gyerekeitek,

- mi az a nehéz helyzet, ami rád vár,

- milyen helyzetben van az ő apja.

Azért mind érezzük hogy nem mindegy hogy 18 évesek két hónapos kapcsolatáról van szó, ahol a kérdező párját 80%-ban az apja tartja el, csak a kérdező nem lát még bele eléggé a kapcsolatukba, és amúgy az utázás már hamarabb is meg lett szervezve mint hogy ő a képbe lépett volna, vagy 30+-os, 10 éves kapcsolatban együtt élő, közös kasszás, önfenntartó párról ahol apuka tényleg 15 éve nem volt semmilyen szempontból a képben, és most a kedves pár last minute vett egy repjegyet miközben kérdezőnk már fél éve tudja hogy most valami sorsdöntő időszak vár rá.

Persze ez csak a két véglet ami közt millió fokozat létezik, amiknél változó mértékben tudok egyetérteni a dühöddel.

Amíg nem tudunk részleteket, nem lehet ennél pontosabb véleményt adni.

Ennyi infóból fogalmunk sincs. Ahogy előttem leírtàk, nagyon nem mindegy, hogy

- hány évesek vagytok (iskolàs, vagy dolgozó emberek)

- mennyi ideje vagytok együtt, együtt éltek-e.

- és mi az az ok ami miatt nehéz lesz neked.

Ha pl amiatt paràzol, hogy 18 éves vagy és jön az érettségi, ő meg kimegy az apjàhoz mert megteheti, vagy mert jó oka van rà, akkor valóban csak egy hisztipalànta vagy, tanulj inkàbb, ràd fog férni.

Ha viszont pl abortusz, vagy betegség miatt lenne szükséged a támogatàsra, és mondjuk nem lètfontossàgú, hogy pont most kimenjen, akkor máris màs a dolog fekvése, akkor én se hagynám egyedül a pàromat.