Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Jogosan vagyok mérges ezek miatt? Mit gondoltok? Nagyon fonto$ lenne.
Szóval röviden annyi, hogy már több mint két éve fenn áll az a helyzet,hogy csak hétvégeken tudunk találkozni, egyszerűen azért, mert ő hét közben folyton utazik.(Nèha itthon van hètfőn is, de akkor én már elutaztam az egyetemi városba. Ilyenkor legalább tud a haverokkal is lenni).
Szóval nekem ez egyre nagyobb teher. Úgy voltam vele eleinte,hogy kibirjuk,mert muszáj és itt másat nem èrnè meg dolgoznia aprópènzèrt. De ahogy telik az idő egyre rosszabb, és ingerültebb vagyok, pláne azért mert rengetegszer közbe jön valami és azt a két napot se tudjuk együtt tölteni. Pl javítani a munkás autóját neki kell,ami szokszor elveszi az egész szombatot, aztán este nagyon ritkán alszunk kettesben, volt hogy úgy kellett csinálnunk hogy még aludtak a szobában(amíg nincs jó idő nem tudok a szobámban lenni,neki meg a tesójával közös) aztán meg vagy a szüleit kell vigye ide-oda, nagyszülő látogatásról nem is beszélve, hisz az is hétvégére marad, illetve a barati kapcsolatok ápolása, ami ugye pár óra és engem is visz mindig, viszont így tényleg nagyooon kevés idő jut kettőnkre.
Idáig elég türelmes voltam, de pl most is egyedül ülök itthon, ő meg szervizben van és délután végez, remélem este lesz egy kis időnk, aztan holnap este meg már indul is tovább. Már a sírás kerülget komolyan, itthon van és nem lehetünk együtt, nem tudom a főnökère haragudjak vagy rá(ugy volt az elején,hogy a hétvégèken békén hagyja) viszont nem tudom takarni a mèrgemet és kicsit ingerülten beszéltem vele, már sírva mondtam neki hogy jöjjön már vissza, egyedül vagyok épp, kilehetne használni. Úgy érzem ez a 2,5 év már elég volt erre, szerintetek jogosan vagyok ingerült emiatt? Vagy türelmesen kène mèg mindig várnom és örüljek annak h legalább pár órát is találkozhatunk? Az a baj,hogy a szomorúságom miatt azt az időt is azzal töltjük,hogy én mondogatom mennyire rossz ez így már, és sirdogálok...Lehet nem kène de mindig előjön rajtam. Szerintetek jogosan és meglehet èrteni engem, vagy annyi a titok hogy türelmes legyek mèg ,hisz miattunk teszi? Csak én már odáig is eljutottam ,hogy inkább éljünk szegényen csak lehessünk együtt.😞
Ti mit tennètek a helyemben, kinek az álláspontja 'helyesebb'?
23l
Miért vagy még vele?
Láthatóan leszar téged.
#1
Pont ettől "vonzó". Vágy villamosa...
Nem szar le...Ezt arra érted hogy nem hagyja ott miattam a munkát? Sose tettem vasztás elè,hisz azt mondta miattunk teszi,hogy majd jobb legyen és családunk legyen... Viszont lehet az idő többet érne mint ez a hlye pénz:(
Mikor van lehetőség együtt lenni látom,hogy nagyon szeret, kíván is, hét közben sokat telefonálunk, de akaratom ellenére már mindenért nagyon ingerült vagyok.
Sajnos ebbe a kész helyzetbe kerültél már a kapcsolat elején, tudnod kellett, hogy mit vállalsz.
A barátoddal azért működik ez a "kapcsolat", mert egy ideig elfogadtad, hogy így mennek a dolgok.
Én azt mondom, hogy egy komoly - sírás és cirkuszmentes - beszélgetés keretében mondd el neki, hogy a jövőben hogy szeretnéd az életeteket.
Ha szeret, akkor változtat, ha nem változtat, akkor nem szeret és akkor lépned kell más irányba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!