Anyukám azt mondta örülne ha szakítanék a barátommal és mérges vagyok rá (? ) 18l

Fél éve vagyunk együtt nagyon szeretjük egymast,igaz vannak időszakok amikor néha veszekszünk, de eddig sosem volt belőle különösebb baj,osszeveszes.Anya azt mondja azért mérges rá mert nekem volt a szülinapom és nem jött el(távkapcsolat) amúgy nagyon lázas volt a barátom. Aztán következő héten amikor jött mondta hogy olyan ajándékot talált ki nekem amit lehet hogy csak pár hét múlva tud megvenni/beszerezni nem tudom mi lehet az. Anya szerint ez bunkóság hogy akkor nem adott semmit, amúgy két hete volt a szülinapom és most hétvégén adja oda. Akkor, ő ,a barátom nagyon vallásos, én nem. Egyszer volt ebből nézeteltérés de most elfogadjuk egymás nezopontjat és mondtam neki hogy ha szeretné, egy szombaton el is mennék vele misére,igaz nem hiszek semmi ilyesmiben,ezzel tisztában is van de érte megtenném. Nagyon sokszor ő jön több napra, engen itthon nem nagyon engednek szívesen messzire. (280km) ahol egyetimesta.

Haza nem tud elvinni mert a szülei ellenzik a kapcsolatot. Apukája agresszív, anyukájával egyszer találkoztam be sem akart mutatkozni vagy köszönni azután hogy én igen. Ennek ellenére ő egy nagyon okos, értelmes, imádnivaló ember és otthonról sosem kap támogatást, sérült is emiatt egy picit szerintem lelkileg,ahogy meséli. Minden nap telefonálunk. úgy érzem hogy a szerelmen kívül is jót tesz hogy vagyunk egymásnak mert én is sokat vitazok a szüleimmel, és van aki féltelel nélkül szeret.

Azt mondta anyukám, hogy jól tenném ha szakítanak vele örülne neki, de nem szól bele az én dolgom. Ha itt van mégis jopofizik vele.

Kinek van igaza? Elmondjam a barátomnak amit anyum mondott vagy hagyjam?