Ti összejönnétek egy olyan nővel akire többet kell költeni mint amennyit ő költ rátok?

Ha mondjuk fiatal és nincs saját keresete, akkor ez nem okoz gondot. Ha elmegyünk ide-oda, természetes, hogy én fizetek, azt a kevés pénzt, amit kap, meg költse magára.

De egy felnőtt nő esetében, aki saját keresettel rendelkezik, már más. Meg szerintem nincs olyan, hogy kell. Ha szeretnék költök rá, ha nem, nem. De semmi sem kell

Az idő pénz.... a nőnek áru kell, a hapsinak meg a nő ideje, amit rá szán. Ha még lehet abból élni, hogy nyaljuk-faljuk egymást, akkor valszeg az lenne, de mivel nem nagyon lehet, ezért én vállalom, hogy az időm egy részét pénzre cserélem, amit pedig árura és szolgáltatás, hogy megéljünk + megajándékozom, ha azt tapasztaltam, hogy ennek ő örül. Ha ezt ő egy nyakmasszázzsal hálálja meg (az idejéből) vagy egy tepsi kajával (szintén az idejéből) stb, akkor azt jobban értékelem, mintha "ugyan annyit költenek rám". Nem lakótársa akarok lenni senkinek, hanem a kedvese. Szóval igen, a legtöbben összejönnének, ha kapnak szeretetet/gondoskodást cserébe. Lehet, hogy majd mondják a lányok, hogy patriarchalizmus, de nem vagyunk mi ilyen bonyik, hogy ilyet gondoljunk mögé, legalább is én nem. Ha a külön kassza a jutalom, az csak olyan, mikor minden vágyunk karácsonyra egy legovár és kapunk egy pár zoknit.

31/f