Úgy érzem hogy egy világ dőlt össze bennem, hogyan lábalhatok ki ebből?

Volt egy lánybarátom, akivel 9 éven keresztül tartottam a kapcsolatot. Az évek alatt sok mindenben segítettem neki. Nem akarok felhánytorgatni semmit, de a teljesség igénye nélkül jöjjön pár példa. Segítettem neki az első komoly külföldi kiruccanásának megszervezésében. Intéztem az egyik exének munkát Angliában, körülbelül 1000 fontot költöttem rá, pedig a srácot jóformán nem is ismertem. Neki kétszer is próbáltam vízumot intézni, sikertelenül de legalább megpróbáltam. Egy másik kapcsolata után, amikor a szakítása nagyon fájdalmas volt, mert az a fiú vérig sértette, másfél évig tartottam benne a lelket. Kibékítettem egy barátnőjével, akivel összekülönböztek egy pasi miatt. Az egyik tesója, aki 4 tantárgyból bukott egyik félév végén, az én rábeszélésemre kezdett el tanulni, és sokat is javított. Persze a lány kért meg akkor is hogy segítsek. Az apja navos papírjait én vittem könyvelőhöz. Amikor egy harmadik pasija az albérletemben elkezdett cirkuszolni (természetesen mert féltékeny volt rám), úriemberként viseltem a dühkitörését. Amikor bántották mások, én védtem meg őt, volt, hogy tettlegességig fajult a dolog. És ez csak pár példa az elmúlt évekből.

Pár hónapja kiderült, hogy engem rendszeresen támadott a hátam mögött, és sajnos a szüleimmel is inkorrekt volt. Próbáltam vele megbeszélni, veszekedés lett a dologból, majd kibékültünk, de azóta nem találkoztunk és nem is beszéltünk. Bevallom, belezúgtam az évek alatt, de most úgy érzem, neki kellene tepernie nálam, hogy visszanyerje a bizalmamat. De nem tesz semmilyen lépést. Én pedig így képtelen leszek benne többé megbízni.

Teljesen összedőlt bennem a világ. Hiába törődtem vele, adtam neki egy csomó szeretetet, csak hazugságot és csalódást kaptam vissza. Jelenleg úgy érzem, hogy soha többé nem fogok megbízni senkiben, és soha nem fogok ennyit adni másoknak. Mit tudnék tenni, hogy kibillenjek ebből a depresszív, introvertált állapotból?