Mik lehetnek a több hónapnyira nyújtott online ismerkedés buktatói?

Mi mondjuk nem skypeoltunk, így valószínűleg nem fogod megszívni, de volt olyan, hogy éjszakákon át dumáltunk 2-3 hónapig és mikor találkoztunk, alig ismertem meg. Persze, hasonlított a srácra a képen, de megjelent egy tökmag kisfiú, aki mellett én díjbirkózó lehetnék és a varázsnak vége lett azonnal mindkettőnk számára.

Ami még lehet, bár ez inkább nálam volt, hogy ha nem hívnak randira pár héten belül, elvesztem az érdeklődésem és továbbállok. Ne szórakozzunk már, ha valaki tetszik, meg szimpi, nem tökörészek ennyit rajta. Nálatok a külföld indokolja mondjuk, de akkor is.

A másik, ami miatt én húznám a számat, a külföldi munka. Nálam az nem kapcsolat, hanem szenvedés, ha valaki ilyen 2 hét-1 hónapos időközökkel jelenik meg a melója miatt. Volt egy fantasztikus srác, akivel nagyon sokat randiztunk, mikor benyögte, hogy ő amúgy nyártól Londonban fog melózni és majd 2 havonta jön haza. Hát kösz, ebből nem kérek.

Nagyon hasonló történetem van magunkról.

Mi egy online játékban ismerkedtünk meg kb. 10 éve, csak sima beszélgetésnek indult. Azonban már akkor is tudtuk, hogy 300 km választ el minket. Időközben nekem is volt kapcsolatom, neki is, a találkozásig így nem jutottunk el, de néha szoktunk beszélgetni. Aztán 2 éve jobban felvettük a fonalat, én előtte szakítottam, neki nem volt akkor kapcsolata. De találkozni nem tudtunk, mivel elég bonyolult volt az életem, költöztem, lakást vettem, munka, suli, minden összejött. Így 5 hónapig csak cseteltünk és telefonáltunk (skype nem volt), amíg végül találkoztunk. De addigra már tudtuk, hogy a másik kell. Én kicsit féltem, hátha élőben más lesz valami, de nem így lett. Eljött hozzám, és minden csodálatos volt, élőben is. Azóta együtt vagyunk.

26N, 30F

Szintén online játék, mi az elején nem is akartunk semmit egymástól (vonzalom volt, de én hozzád hasonlóan nyuszi voltam, ő meg időközben becsajozott). Nem is hónapokig, hanem évekig voltunk barátok. Messenger, TS, később telefon. Mondjuk képet mi nem is nagyon láttunk egymásról, csak ami fent volt fészen, de mire odáig jutottunk, már jó ideje ismertük egymást.

300+ km, szóval nem is vettük komolyan, hogy ebből bármi lehetne. Jóval később találkoztunk, tervek szerint csak barátilag, persze igen gyorsan egymásra találtunk.

Én is olyan vagyok, mint te, alig-tapasztalat, zárkózott, zavarban lévő. Sose ment az ismerkedés, még barátilag is furán néznek rám új társaságban, amilyen ufó vagyok. :D Viszont az előzetes ismeretség sokat nyomott a latban, bár itt is voltam zavarban, de egyrészt hamarabb oldódtam, másrészt meg ő sem menekült el sikítva, mert tudta, hogy amúgy nem ilyen vagyok. :)

Szóval, nálunk nagyon jól sikerült a találkozó, négynapos hosszú hétvége lett a jön-megy utazásból.

Mi akkor nem jöttünk össze, a távolság meg a "nehogy-elrontsuk-a-barátságot" para miatt egyikőnk sem lépett igazán. Neki utána lett más, én elkönyveltem, hogy ennyi volt.

Aztán, mikor felköltözött a környékre kb. fél évvel később, újra megkeresett. Három éve vagyunk együtt, együtt is élünk, állítása szerint azóta is bánja, hogy nem mert lépni. Szóval, összességében hepiend. :)