Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A fiatal, csinosabb lányok régen is ennyire királynőként viselkedhettek? A régi fiatal fiúknak is ennyi frusztrációt okozott a párkeresés?
Gondolom, nincs mit magyarázni rajta. Többek között ez az oldal is nagyon jól reflektál arra a jelenségre, hogy ma a 17-30 éves csinos nők kb. bármit megkaphatnak, míg a fiatal férfiak többsége halálfrusztrált, és nem tudja, mit kezdjen a nemi vágyával, amit kapott, csak használati útmutató nem járt hozzá. Nincs kulcsunk a nőkhöz, akik fürdőznek abban, hogy lehet válogatni. Ironikusnak érzem, hogy a fiúk akarnak állandóan szexelni, miközben a nők azok, akiknek ez ténylegesen bármikor lehetséges. S ők tényleg nem értik. Volt futó kapcsolatom jóval idősebb nővel, aki kiskamaszokra jellemző rácsodálkozással hallgatta, amikor elmondtam neki, milyen nehéz egy fiúnak párt találni, milyen stratégiákra nevelődünk rá, milyen siralmas a találati arány a társkeresőkön, stb. Ők tényleg nem értik, mert más világban élnek. Számukra olyan a világ, hogy 15-16 éves kortól jön az ellenkező nem, és menni kell helyekre és előbb-utóbb jön valaki, akit el lehet küldeni, vagy lehet neki zöld utat adni. Nem tudom, egy nő hány napig bírná ki azt a frusztrációt, ami egy férfinak mindennapos, de mindegy.
A kérdés az, hogy ez régen hogy volt. Miben volt más a világ ilyen szempontból? Akkor is ekkora verseny volt a férfiak között és akkor is ennyi elutasítást kaptak?
válasza:Mert az, hogy volt már csajom, inkább a szerencsének köszönhető. A rinyálás arra van, hogy fiatalon, jóképűként SEM könnyű csajt fogni. Pont erről írok, hogy aránytalanul nehéz. Csajoknak meg aránytalanul könnyű. Tudom, mert van közeli lányrokonom, meg nem egy csajbarátom. A "lemegyek a buliba, ma este lesz szex" ma már nő szájából komolyan vehető. Nekik tényleg lehet akármikor. Az már az ő dolguk, hogy akarnak-e.
Szerintem amúgy az lenne a normális, amit egy korábbi válaszban az az anyuka írt: nyilván nem lesz mindenkinek egyből barátnője, de azért egy értelmes, nem rosszul kinéző fiúnak jó esélyekkel kéne indulnia. Az én esélyeim is sokkal jobbak lennének, ha már gimiben lett volna lehetőségem megtapasztalni, milyen a kapcsolat. Az önbizalmamnak is jót tett volna. Talán az sem véletlen, hogy régen az apák elvitték a gyerekeiket bordélyházakba tapasztalatot szerezni. Nem azt mondom, hogy ennek szokássá kell válnia, de a szüzesség is egy olyan dolog, ami egy kor fölött rohadtul megakaszthatja az embert.
És ha valaki azt hinné, hogy alaptalanul panaszkodom:
válasza:#32
Megint eléggé úgy hangzik, mintha csak szexet akarnál... Így persze, ebben valóban könnyebb a nőknek.
Azt hittem, a kérdés a párkapcsolatokról szól. Azt nem lehetetlen összehozni férfiként se, ha nem vagy bűn ronda, és/vagy komolyan defektes (mondjuk sokaknak úgy is sikerül... unokatesóm egyik haverja ronda, igénytelen - nem fürdik, nem mos fogat, nem használ dezodort, nem mos hajat, meg amit még el tudsz képzelni ezek után - és most pár napja ünnepelték a 4. évfordulójukat a barátnőjével, aki ugyan nem világ szépe, de teljesen elfogadható külsejű)
Mondjuk nem tudom, azt sose próbáltam, hogy spamelem az ismerkedős leveleket, meg leszólítok minden nőnemű lényt a környezetemben, vagy buliban minden nőhöz odamegyek, szóval sose "csajoztam", inkább ismerkedek úgy általában emberekkel, aztán előbb-utóbb jön egy nő, akivel szimpatikusak leszünk egymásnak, és ha látom rajta, hogy lehet köztünk valami, akkor lépek.
Így nem volt soha kudarcélményem, cserébe van egy nagyon jó kapcsolatom. Nem volt nehéz, és se pénz, se izmok, se más extra nem kellett hozzá. Ezért fura nekem az itteni hiszti az oldalon, mintha valami lehetetlen dolog lenne párkapcsolatot találni... főleg hogy találni nagyon könnyű, ezerszer több dolog kell ahhoz, hogy működjön is.
"inkább ismerkedek úgy általában emberekkel, aztán előbb-utóbb jön egy nő, akivel szimpatikusak leszünk egymásnak, és ha látom rajta, hogy lehet köztünk valami, akkor lépek."
Jó, csak ehhez eleve már nem könnyű társaságot találni. Te például hol ismerkedtél ilyen módon? Én is igyekszem elmenni, ha a tágabb baráti körömből valaki szervez összejövetelt, de ezek ritkák. És minden esetben ritka az, hogy legyen ott olyan csaj, akivel kölcsönösen bejövünk egymásnak ÉS nem foglalt. Olyan könnyedén írsz erről, mintha nem lennél tisztában vele, hogy pusztán ehhez mekkora mázli kell. A legtöbb ilyen esetben eleve foglalt csajokat látok.
válasza:#34
Komolyan nem értelek, úgy írsz, mintha nem léteznének egyedülálló nők. Mifelénk, csak a közelebbi baráti társaságban van több is.
Hol ismerkedtem? Egyik gyerekkori haverom a "bázis", hozzá minden pénteken és szombaton beesik pár ember, aztán vagy ott nála elvagyunk, vagy tőle elmegyünk bulizni. Mivel neki elég sok haverja van, és bárki hozhat bárkit, elég sok ember fordul meg arrafele. Egyik haverja hívta el egyszer a barátnőmet is, egy házibuliban találkoztunk először, aztán még utána párszor összefutottunk ilyen hétvégéken, beszélgettünk, megismerkedtünk.
Exemet még a suliban ismertem meg.
A társaságomból a többieknek is úgy lett barátnőjük, hogy valahol véletlenszerűen összeismerkedtek, volt aki egyetemen, volt aki egy TeamSpeak csatornán CS:GO közben, volt aki az egyik közeli koncerthelyszínen már sokadszorra látta ugyanazt a lányt és leszólította, volt akinek egy lány írt hogy megvenné a meghirdetett dobfelszerelését és így kezdtek beszélgetni, hasonlók.
Pár ismerősöm próbálkozik azzal, hogy rohangálnak a nők után, írogatnak nekik, társkeresőznek, nos nekik nem igazán jön össze semmi, vagy ha mégis, az nem tart sokáig. A többiek meg évek óta kapcsolatban vannak.
Pedig mint írtam, nincs bennünk semmi extra, a társaság nagyrészének szakmája van, nem keressük halálra magunkat, nem kondizunk, semmi ilyesmi. Egyszerűen csak normálisan állunk a dolgokhoz.
Barátnőm mondta is, hogy szimpatikus volt neki, hogy így ismerkedtünk össze, nem az volt, hogy görcsösen rárepültem mert nő.
Nekem nagyon fura, amiket férfiak írnak ezen az oldalon, vagy nagyon eltérő életet élünk, vagy nem ugyanott, vagy eltúlozzátok, vagy nem tudom, de nem olyan nehéz kapcsolatot kialakítani azért, de főleg nem lehetetlen.
Aha. Hát, szerintem akkor eléggé eltérő életet élünk. Ez, amit írtál, hogy minden héten van hova eljárnod, ahol rendszeresen megfordulnak egyedülálló fiatal csajok, akihez neked van összeköttetésed, nem is hinnéd, mekkora nagy mázli. Nekem ilyen nincs, sose volt. Sőt, a környékemen alig vannak barátaim. Lehet, hogy te kisvárosban, vagy faluban laksz. Nekem, fővárosiként ez úgy nézett ki, hogy volt egy általános iskolai társaságom, akikkel elmentünk néha programokra, amíg össze nem vesztem velük, és onnan volt, vagy inkább lehetett volna egy lány. De ezután sokáig nem is ismertem korombelieket a környékemen. Aztán középsuliban lett egy pár fős zárt társaságom, ők meg mind jó messze laktak, velük is kevésszer jártam bárhova, a többiekkel meg nem voltam annyira jóban. Egyetemen meg olyan helyre jártam, ahol szinte az összes csinos lány az Erzsébet-kilátó felett száz méter magasan hordta az orrát. Nekik aztán nem én kellettem, jók voltak nekik a harminc körüli csávók is... nem is nagyon emlékszem egyetemről olyanra, akinek kifejezetten bejöttem volna. Barátnőt egyszer családi ismerős révén szereztem, egyszer meg úgy, hogy fogtam magam, és elmentem egy önkéntes szervezetbe. Ott azt a lányt találtam meg, aki az igazi lehetett volna, akkora mázlim szerintem először és utoljára volt az életemben... Tinderről meg két alkalommal jártam sikerrel. Nyilván ezekben benne van, hogy kevés, sőt szinte semmi időt nem töltöttem korombeliek között a szabadidőmben, nem voltam kolis vagy ilyesmi. A magamfajta egyébként akkor tud csajozni, ha van alkalma megmutatni magát, már úgyértem a belső tulajdonságait. Az utcán nem fordulnak meg utánam...
Ezeket nem azért írom, hogy könyv készüljön belőle, csak egyfajta esettanulmánynak szánom, különösen a hölgyek számára, hogy egy fiúnak ez milyen nehézségeket jelent. Különösen egyetemen éreztem azt, hogy lehetetlen vállalkozás az egész. Tényleg ha visszagondolok, a legnagyobb esély baráti társaságokban van. Tervezek is koliba menni, amíg még abban a korban vagyok.
válasza:Értem.
Suliban nálunk csak 2 lány volt az osztályban, de ők férfiasabbak voltak nálam, szóval az nekem is ki volt lőve. Autószerelő vagyok, gondolhatod munkahelyen mennyi csaj van.... de nem volt lehetetlen a helyzet.
Persze, tényleg sokáig egyedül voltam, mielőtt összejöttem a barátnőmmel. De úgy voltam vele, hogy inkább elvagyok egyedül, feltalálom magam, élvezem az életet, aztán előbb-utóbb jön valaki, mint hogy fussam a felesleges köröket társkeresőkön, kapjam az újabb és újabb visszautasításokat, és végül ugyanott legyek, hogy évekig nem találok senkit, csak még az önbizalmam is 0 lesz. Nem 2 napba telt, mire találtam olyan lányt, akivel szimpatikusak voltunk egymásnak, ÉS szingli, ÉS minden más is klappolt, de végül csak sikerült.. és a méltóságom is megmaradt.
Mikor összefutok régi osztálytársakkal, ők is valahogy így, közös ismerős által ismerték meg a barátnőjüket, pedig nekik nincs ilyen, hogy minden héten van hova menniük (mondjuk én se megyek, csak 2-3 havonta egy este, akkor mentem gyakrabban, mikor csak ott tudtam találkozni a leendő barátnőmmel)
Egyébként igen, kis faluban élek (Pest megye), de nem sulis ismertségekből áll a baráti köröm... egyikük rokonom, őt lényegében pár éves korom óta ismerem, a többiek meg szép lassan becsatlakoztak innen-onnan.
Az utcán utánam is csak akkor fordultak meg, mikor egy darabig kénytelen voltam élvezni a kerekesszék kényelmét, de most csak úgy, mint pasit nem bámulnak meg... sőt, a barátnőm is mondta, hogy elsőre kizártnak tartotta, hogy egy nap tetszeni fogok neki, már nem azért, mert rondának látott, hanem mert az ideáljának az ellentéte vagyok... aztán mégis velem van, és úgy néz ki eléggé odáig van értem :D Ezen nem kell parázni, alapból a nők kevésbé forgolódnak a férfiak után az utcán, mint fordítva.
A leírásod alapján azért már volt sikered, nem vagy reménytelen. A "halálfrusztrált"-ságon tudsz változtatni, és szerintem tedd is meg. Vedd lazábbra a dolgot.
Még egyetemre jársz? Jó lehetőség lehet ismerkedni, ha a te szakodon nem is szimpatikusak a lányok. A koli is jó lehet egyébként, az is ad egy közösségi-érzést, márpedig tapasztalat, hogy a lányok egyből nem olyan elutasítóak, ha úgy érzik, hogy valami közük van hozzád (közös ismerős, közös suli, közös kolesz, akármi), nem pedig vadidegen vagy.
Legutóbbi tinderes tanulság: sikerült matchelnem két lánnyal, mindkettőre ráírtam. Csinosak voltak. Az első egy-két órán belül letörölt, a másik várt pár napot. Egyik se válaszolt.
Kevés dolog tud annyira felb**zni, mint ez. Komolyan, mit szűrjek én le ebből tanulságként? Tényleg ennyire nem néznék ki jól? Mit kéne tennem, hogy hihető legyen, hogy jól nézek ki, töltsek ide fel egy képet magamról? Tök ismeretlenek mondták már névtelenül, hogy tök jóképű vagyok.
Miért csinálják ezt a nők? Komolyan, ki a f**zt keresnek ők tinderen, Brad Pittet? Ki az, aki nektek elég jó? Írjon már egy nő, komolyan, annyira szeretném érteni.
válasza:Kérdező, nekem is hasonló sikereim vannak tinderen. Ezer lányból kiiencszázat jobbra húzok (azaz nem csak a szupermodell palvinbarbikat, hanem az átlagosokat is), ebből van kb. 10 match, amiből 6-7 órákon-napokon belül töröl, 3-4 meg csak simán nem válaszol.
Ja nem volt (a 3-4 éves tinder-karierem alatt 1 csaj, akivel beszélgettünk, bejelöltük egymást FB-n, pár nappal később viszont 'megvaltozott a státusza, egyedülállóról kapcsolatban-ra'.
Nem tudom, hogy a nőknek ez mit jelent, de (átlagos) férfiként a tinder (is) csak arra jó, hogy (tovabb) rombolja az ember önértékelését, önbizalmát.
válasza:Kérdező és #39
Épp erről beszéltem.
Miért jó ez nektek? :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!