Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A fiatal, csinosabb lányok régen is ennyire királynőként viselkedhettek? A régi fiatal fiúknak is ennyi frusztrációt okozott a párkeresés?
Gondolom, nincs mit magyarázni rajta. Többek között ez az oldal is nagyon jól reflektál arra a jelenségre, hogy ma a 17-30 éves csinos nők kb. bármit megkaphatnak, míg a fiatal férfiak többsége halálfrusztrált, és nem tudja, mit kezdjen a nemi vágyával, amit kapott, csak használati útmutató nem járt hozzá. Nincs kulcsunk a nőkhöz, akik fürdőznek abban, hogy lehet válogatni. Ironikusnak érzem, hogy a fiúk akarnak állandóan szexelni, miközben a nők azok, akiknek ez ténylegesen bármikor lehetséges. S ők tényleg nem értik. Volt futó kapcsolatom jóval idősebb nővel, aki kiskamaszokra jellemző rácsodálkozással hallgatta, amikor elmondtam neki, milyen nehéz egy fiúnak párt találni, milyen stratégiákra nevelődünk rá, milyen siralmas a találati arány a társkeresőkön, stb. Ők tényleg nem értik, mert más világban élnek. Számukra olyan a világ, hogy 15-16 éves kortól jön az ellenkező nem, és menni kell helyekre és előbb-utóbb jön valaki, akit el lehet küldeni, vagy lehet neki zöld utat adni. Nem tudom, egy nő hány napig bírná ki azt a frusztrációt, ami egy férfinak mindennapos, de mindegy.
A kérdés az, hogy ez régen hogy volt. Miben volt más a világ ilyen szempontból? Akkor is ekkora verseny volt a férfiak között és akkor is ennyi elutasítást kaptak?
Mikor "régen"?
Sokáig a szülők eldöntötték, hogy a gyerekük kivel fog házasodni, aztán kész, mindenki ossza be ahogy akarja.
Egyébként én miért nem ismerek "halálfrusztrált" magányos férfiakat úgy, hogy én magam is férfi vagyok, és elég széles baráti/haveri köröm van, szintén férfiakból?
(És nem, egyikünk se kiemelkedően gazdag, vagy kigyúrt, vagy mi most az éppen menő jelző, amivel dobálóznak itt az oldalon, hogy az olyan férfiaknak egyből lesz nője.)
Akartam írni, hogy megspórolhatjátok nyugodtan az első három választ, ami garantáltan az lesz, hogy "még egy frusztrált nyavajgó", és válaszolhattok érdemben a kérdésre nyugodtan. De látom, elkéstem.
"Miért nem olyan lányok közt keresgélsz akik pont olyan szépek, mint amennyire te jó pasi vagy?"
Pont olyanok között keresgélek. Olyan nagy a fiúk részéről a túlkereslet, hogy így se nagyon jön össze. Ha valaki azt mondja, hogy a számok alapján ez nem stimmelhet, akkor arra meg az a válaszom, hogy a lányokat láthatólag nem érdekli, ha hosszabb-rövidebb ideig egyedül vannak, a fiúkat meg halálra frusztrálja. Igazából azt nem értik a csajok, milyen fiúnak lenni, milyen az, hogy hajt a véred. Nekünk a nemi vágy olyan, mint nektek a menzesz, egyszerűen van és kész. És akinek nem sül ki, abból régen is bűnöző meg katona lett.
"csak a frusztráltaknak és balfékeknek."
Sok hasonló, egyetemista korú fiút ismerek, aki olyan, mint én. Nem néz ki rosszul, van jó diplomája, jó esze, és küzd a csajozással. Nem gondolnám, hogy mi lennénk a balfékek. Talán inkább ti kaptok meg mindent túl könnyen, és ebből kiindulva azt hiszitek, hogy ez nekünk is nyilván így van.
De én amúgy örömmel benne vagyok egy próbában, hogy megértsd, miről van szó: letöltök neked egy képet egy átlagos fiúról, átküldöm, te pedig felrakod tinderre, és írsz alá valami jónak hangzó szöveget a netről. Csinálj 300 jobbra húzást, és nézd meg mennyi találatod lesz (jó esetben lesz 5-6 maximum). Majd ezután, szintén próbaképpen tölts fel magadról egy képet, vagy egy átlagos lányról, és így csinálj ugyanennyi jobbra húzást. Konkrétan kb. le fog fagyni a rendszer. Na, ilyenek az arányok, és ugyanilyen a szükséges befektetett energia különbsége is. De komolyan, próbáld ki! De addig nekem ne is írjál többet, majd utána beszéljünk. Hátha elgondolkodsz azon, hogy esetleg nekem van igazam.
"De nekik sosem volt jó. Csak most már a gyakorin világgá is sírhatják a bánatukat."
Amúgy a fél magyar népdalkincs erről szól. De a szerelmes versek is.
"Egyébként én miért nem ismerek "halálfrusztrált" magányos férfiakat úgy, hogy én magam is férfi vagyok, és elég széles baráti/haveri köröm van, szintén férfiakból? "
Hány éves vagy? Ha harmincas, vagy afölött, akkor már nyilván van valamennyi önálló egzisztenciád, tehát nem tanuló vagy, meg annyi életrutinod, hogy jobban tudj bánni a csajokkal. Meg a barátaidnak is. Arról mesélj, hogy milyen volt neked 18-25 éves korod között!
#6/Kérdező
24 vagyok, a baráti köröm is nagyjából ekörül van.
Ez egy jó kérdés.
Jómagam a 80-as években voltam huszonéves lány. Minden beképzeltség nélkül, de jóval dekoratívabb és műveltebb is voltam az átlagnál. Én sokszor megkaptam a környezetemtől is (irodista vén p...ák, de családon belül is), hogy hercegnő/válogatós pitcha vagyok, de vállaltam, bizony nem volt jó akárki, nagyon nem (28 évesen mentem férjhez, kivártam a nekem valót).
Viszont ami tény, hogy az átlag nőknek akkoriban valahogy teljesen megfeleltek az átlag pasik. Sok érettségizett irodista csaj melós pasihoz ment feleségül. Nálunk a főiskolán is a lányok kb. 70%-ának kétkezi melós volt a férje. Akkor a lányok nagy többségének mondom, megfelelt mindenhogyan az átlagos pasi (külsőre is, fizetésre is, tanultságra is.)
Hát, ez volt...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!