Mit tegyek, ha nem akarok sok-sok elutasításon túl esni?

De örülnék, ha a csajoknak is hasonló aránnyal kéne megküzdeniük.

De csak az ócska mantrát tudják nyomni, hogy fejleszd magad, meg nem a külső számít. Ja! Pont náluk nem számít :) Ez jó!

100-as számok? Az egy baromi óvatos becslés. Ha az egész aktív korszakodat számolod, mérheted simán tízezrekben is a próbálkozások számát. 14 éves korodtól 45 éves korodig simán összejöhet ennyi.

Hogy ebből mennyi lesz sikeres/sikertelen, az többnyire attól függ, mennyire vagy jópasi v. gazdag.

Ha átlagpasas vagy, dolgozz 90%-os hibaaránnyal, az a legreálisabb (tehát 100 nőből 90 el fog utasítani, csinálj bármit is). Ha más miatt nem, akkor azért, mert hatalmas a konkurencia, és egy nőre rengeteg pasas jut.

Nem vagyok jó matekos,de ki lehet számolni, mégis mekkora esélyed van a sikerre. Tedd fel magadnak a kérdést, megéri-e a rengeteg idő és befektetett energia, és hány száz pofára esés után ködlik föl benned a "mi a franc értelme van az egésznek" kérdés.

Egyetértek amúgy a #11 válaszadóval: a legbölcsebb és hosszútávon leghatékonyabb döntés az, ha megszokod és megszereted az egyedüllétet, és független szingli maradsz. A párkapcsolati cirkusz manapság feleannyit nem ér, mint amennyit kínlódni kell vele, és tök fölösleges azért kismilliószor csalódnod, mert van valami 0,1% esélyed rá, hogy talán sikerülhet. Kis hasonlattal élve, olyan, mintha felvásárolnád az összes lottószelvényt, és az egyikkel megnyernéd a jackpotot, aztán kiderül, hogy többet költöttél rá, mint amennyit valaha visszakapsz. Hát ezért nem éri meg.

Említette valaki a korcsolyázást, hogy esek-kelek,esek-kelek...igen, lehet hogy a végén megtanulsz korcsolyázni, de valószínűbb, hogy jól összetöröd magad...

Te lollypop, ez csak egy hasonlat volt...de írhatta volna a sielést, hódeszkázást is.

A biciklizésnél pedig pont, hogy gyakori a csonttörés, de hát te hoztad fel példának :D

Az alapkérdés még mindig ez: megéri-e a befektetett energia. Ha nem térül meg, akkor NEM.

Ej de jól tudod te lollypop, hogy is mennek a dolgok. Szabad tudnom mennyit is csajoztál pontosan, hogy ilyen sommás véleményeket mondasz, miszerint ez olyan könnyű dolog? Vagy csak szokás szerint a pálya széléről ordibálsz be hülyeségeket?

Csak azért kérdezem mert az ellentétes ligában nem kell ötvenszeres túlerő ellenében helytállni...nincsenek minden jelentkezőre ötvenen.

Elarulom honnet a nagy tudasom. Ismerem apam eletet, a baratom eletet, a hugom baratjanak az eletet, az exem eletet, az osszes baratnom pasijanak az eletet. Nyitott szemmel jarok es figyelek. (Khm, es mellette jo a modorom es nem hulyezem le azt, aki kimondja az igazsagot.)

Ket ferfi ismerosom van, aki boldog-boldgtalannal beprobalkozik. Az egyik sztorijat mar tobbszor is megosztottam itt. Az a srac minden, de tenyleg minden evfolyamtarsunknal beprobalkozott, eredmenytelenul. Volt hogy ket baratnore csak nehany het kulonbseggel nyomult. Aztan amikor elfogyott a korosztalyunk jottek a fiatalabbak, a hugomra is rairt. O is ugyanolyan paprika jancsi volt mint te, amikor a tesom negyed orat mereszelt kesni a valasszal. Es kovetkezo nyaron a masik hugomra is rairt... Ez a taktika, hogy "minel nagyobbat meritek annal tobb eselyem van" nem fog mukodni, ha lyukas haloval csinaljatok. Erre mondjak, hogy ne kemeny dolgozz, hanem ugyesen, esszel.

Pont az ilyen gyk-s sztorikat hallva kezdtem el kerdezgetni a ferfi ismeroseimet 16-tol 50-ig es senki nem erositette meg a legendaitokat.