Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit gondoltok jó taktika lenne az, ha full őszinte lennék mindenben elmondanám a lánynak, hogy nehezen megy az ismerkedés és egy barátnőm se volt még?
Én már nem szeretném eladni magam, mint egy doboz mosóport, hanem azt szeretném, ha egy érző emberként tekintene rám. Mesélnék arról, hogy miért alakult így az életem és miért mennek nehezen az alapvető emberi kapcsolatok. Azt is, hogy minden vágyam egy párkapcsolat, hogy szeressek valakit, legyenek közös céljaink, boldogabbak legyünk. Persze azt is szóvá tenném, hogy mindig is egy különleges lányt kerestem és hiába volt egy két lehetőségem sose akartam muszájból kapcsolatot csak úgy, hogy vonzódom hozzá testileg és lelkileg is.
Már meguntam azt, hogy állandóan eladni próbálom magam, és semmi eredménye, most már szeretnék csak az érzelmeimről beszélni. Tudom, hogy sokan nem ezt javasolnák, de szerintem legbelül mind erre vágyunk, hogyha szimpatikus nekünk valaki akkor nem nagyzolunk, nem próbáljuk jobbnak eladni magunkat hanem elkezdünk mélyen beszélgetni. Sokan erre vágynak legbelül csak titkolják.
Most is az a gondom, hogy egy pár hónapja elkezdtem beszélgetni egy szimpatikus lánnyal és mivel elég kevés közös témánk volt ezért nem vetettem fel a találkozást és már nagyon bánom. Nem rég írtam rá és még nem válaszolt és az a tervem, hogy elmondom neki azt, hogy túl gyáva voltam elhívni ezért most elhívnálak, sajnos az ismerkedés elég nehezen megy nekem, de szeretném, ha adnál egy esélyt és hátha tudunk egy jót beszélgetni élőben. Volt még egy két hasonló eset, és elrontottam ezt, mert nem mertem őszinte lenni és már annyi minden összegyűlt bennem, hogy kiszeretném adni egy szimpatikus nőnek. Csak attól félek, hogy ezzel elijesztem pedig épp azt szeretném, hogy megbízzon bennem.
Nem tudom mennyire tűnök így ijesztőnek vagy esetleg balf...nak, de már túl teng bennem ez az érzés amit kiszeretnék adni. Tudom, hogy sokan a pszichológust javasolnák ez ügyben, de higyjétek el nem lelkiszemetesnek szeretném használni a másikat, hanem azt, hogy ő is vevő legyen ilyen beszélgetésekre. Már fárasztanak a felszínes mi a hobbid, mi a foglalkozásod szintű beszélgetések és már nagyon vágyom egy mélyebb beszélgetésre egy olyasvalakivel aki szimpatikus.
Mit gondoltok működőképes ez az alternatív ismerkedési vonal, ahol csak egyszerűen kiterítem a lapjaimat?
válasza:"egy szakember, aki rendbe teszi a lelked és ad önbizalmat"
hol élsz? a szakember önbizalmat? jajj!
#30 Hát legyen! Szeretné azt, hogy pozitívabb irányba vigyük? Akkor tegyen azért, hogy pozitív jobb kedvű legyen a másik. Mert tudod annyi embertől hallottam ezeket a filléresek bullshiteket, hogy légy pozitív, higyj magadba és kaptam már baszogatásokat is ezért, mert nem voltam jókedvű volt aki el is küldött az anyámba ezért, de érdekes azért nem tesznek semmit, hogy jobb kedvűbb legyen a másik.
Lehet azt is hallani, hogy kerüld a negatív embereket, na de milyen pozitív ember az aki így áll hozzá, hogy kirekeszti a másikat, mert a mélységben van? Számomra attól pozitív ember a másik, ha nem magával van elfoglalva magyarán az egójával, hanem azon van, hogy a másik kedvét tegye jobbá. Ha ezt tennék azt mondanám, hogy megéri pozitívnak lenni, de úgy ha csak a saját egójával törődik az nem antikrisztusi?
Az egész szakemberesdit pénzpocsékolásnak tartom, mert olyan, mintha pénzért vennék egy órás baráti beszélgető partnert, amit egy randin is meglehetne oldani egy jó kávé vagy tea kíséretében, csak ne legyen elvárva egyből a jókedv, hanem mint mondtam tenni azért, hogy jobb legyen a másik kedve. Amúgy én is ezen vagyok, hogy ne érezze magát rosszul velem, mert az a minimum, ha ez kölcsönös.
A mélyebb dolgoknál mindkettőre gondoltam, belső pszichénkre és az alap filozófiai megközelítésekre, alap fokon foglalkozom filozófiákkal mélyebbre még nem tudtam menni, mivel nem könnyű ág.
Viszont azon gondolkozom, hogy lehet az a problémám csak, hogy nem volt egy normális randim se mivel majdnem az összes azzal végződött, hogy nem volt szimpatikus, aki meg igazán szimpatikus lett volna nekem, az meg nem akart semmit tőlem vagy épp foglalt volt. Lehet az a gond, hogy mivel nem voltam rendes randin, azért nem tapasztaltam meg ezt, hogy milyen az, ha kölcsönösen szimpatikusnak vagyunk egymásnak és lehet automatikusan sokkal jobb kedvű lennék?
válasza: válasza: válasza:35: De itt mindenki az első randira, az ismerkedés első mondataira gondol. amikor még azt se tudod, hogy valakit érdekel-e, amit mondasz, mért akarod rögtön a legmélyebb lelki dolgokat szóba hozni? Amikor már barátok vagytok, akkor lehet, de ha valakit nem is érdekelsz, akkor miért hoznál szóba olyan témát, ami csak legjobb barátok közt ildomos?
Ez valamiféle szociális járatlanság...
Egy közeli érzelmi társaddal arról beszélsz, amiről akarsz...
válasza: válasza:Őszinte lehetsz, de csak mértékkel. Nem csak ismerkedésnél, de baráti társaságban meg bárhol ha egy új embert megismerek, furcsán adja ki magát ha valaki egyből kiadja magát. Én nem is merném. Nem színészkedésből. De ha ismerkedek lassan csepegtetem az információt egyfajta ösztönös módon a vidám és pozitiv témákat keresve. Persze elmondom aztán a tragikus múltam de csak ha már úgy érzem megbízhatok benne.
Női szemmel...
32N
válasza:Ez a módszer elméletileg működhetne, de a gyakorlatban tuti nem fog. És nem, nem azért, mert mindenki egy képmutató ripacs, hanem azért, mert az ismerkedésnek megvannak a maga sajátos szabályai, és te mondhatod erre, hogy ezt te fel szeretnéd rúgni, mert szted ez színészkedés, de nem fog működni. Méghozzá azért nem, mert ezek a szabályok az emberi psziché mechanizmusának felépítését követik, ahol az ismerkedésnek megvannak a szintjei, hogy mikor mit oszthatsz meg magadról "büntetlenül".
A te taktikáddal az a baj, hogy ajtóstól rontasz a házba: az első szakaszban már kb. arról akarsz értekezni, ami egy barátságban is csak több hetes/hónapos ismeretség után merül fel legjobb esetben. Ez így elsőre túl sok, túl nyomasztó a másik félnek. Most gondolj bele, mit tud az a szerencsétlen kezdeni a te sanyarú sorsoddal, azon kívül, hogy ott ül veled szemben és sajnálkozó tekintettel pillog rád? Semmit. Hiába akarod ezt őszinteség címszó alatt eladni, ha egyszerűen csak arról van szó, hogy az érzelmi terhedet szinte azonnal szeretnéd rátenni vki másra. Ennél a pontnál egyetértek azokkal, akik azt javasolják neked, hogy inkább terapeutánál próbálkozz. Hidd el, nem véletlenül mondják neked többen is, hogy nem barátnőre, hanem elsősorban szakmai segítségre van szükséged. Mégha te nem is veszed észre, de eléggé ez jön le a soraidból: nem véletlen, hogy számodra ez a legfontosabb aspektusa egy kapcsolatnak, és ebbe az irányba is keresgélsz.
Az meg nevetséges, hogy a leendő párodtól várod el, hogy rendbe tegyen lelkileg, meg felemeljen. Ez nem az ő dolga, hanem a tied. Nem tehetsz ekkora terhet senki vállára, hogy egyedüli felelőssé teszed a boldogságodért, ez nem így működik (legalábbis hosszú távon biztosan nem). Te a leírásod alapján perpill nem lelkitársat keresel, hanem egy érzelmi mankót, aki megtart a további lecsúszástól, de egy kapcsolat ennél azért többről kell, hogy szóljon.
Akárhogy is lesz, azért remélem eőbb-utóbb sikerül egyenesbe jönnöd, és az élhetetlen taktikád ellenére találnod vkit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!