Mit csináljak, ha még a prostituált is visszautasított?

Próbálom röviden megfogalmazni, hogy jutottam idáig. 25 éves férfi vagyok. Egy baleset miatt amputálták a bal lábam térd fölött. 18 éves korom óta próbálkozok ismerkedni, párkapcsolatot kiépíteni a nőkkel, de igazából még normális randi se jött össze. Több probléma is van velem, de a láb a legnagyobb baj, ami akadályoz.

Élőben próbálkoztam eleinte, de csak visszautasítást kaptam. Ezután áttértem társkeresőre, mert úgy gondoltam, hogy ott majd megismerik a belsőmet a leveleim alapján, és akkor majd elkezd kialakulni a vonzalom irántam. Ez se jött össze. Még válaszra se méltatnak. Annyit se írnak vissza, hogy "húzzak a francba".

Mostanra jutottam el arra a szintre, hogy nem bírom tovább és elmegyek egy lakásos prostihoz. Nagyon nehezen szántam rá magam, hogy meg tegyem ezt a lépést, mert ellene vagyok ennek az egésznek. Kinéztem egyet és felhívtam őt. Megmondtam neki, hogy amputálva van az egyik lábam erre az volt a válasz, hogy ő nem vállal nyomorékokat. Ez vágott most igazán földhöz. Ezek a nők pénzért összefekszenek mindenféle férfival, akiknél én magam szellemileg és érzelmileg is jobbnak tartom, és mégis visszautasított.

Ha még pénzért se lenne együtt velem egy nő, akkor mit akarok minek erőltessem ezt az ismerkedést?

Van értelme így egyáltalán tovább élni, hogy csak rossz dolgot kaptam eddig a élettől?

Az zavar a legjobban, hogy még esélyt se kapok a nőktől az ismerkedésre, hogy megismerjék a belső tulajdonságaimat. Ha beszélgetés után utasítanának vissza, akkor már jobban érezném magam egy fokkal. Hogy lehet így kapásból rámondani valakire, hogy ő rossz ember, még egy randira se megyek el vele?