Elvileg egy főnyeremény vagyok, de mégse kellek senkinek?

Más szerintem, ha valakiben az embert ismerik el, és más az, ha a (szexi) nőt is. Szerintem ezzel fordítva is így vagy, te is tarthatsz egy srácot nagyon szupernek, ha nincs kémia (még ha nem is ronda, de valami mégsem fog meg benne), akkor nem fog menni úgy, mint párkapcsolat.

Egyébként a mi baráti körünkben általában az a lány kapta meg ezt, aki sokat káromkodott, és/vagy nagyon kamaszosan/ fiúsan öltözködött. Olyan kis semmilyen volt. Nem csúnya lány, de inkább azt vettem benne észre, hogy jóarc, nem azt a... "bizsergést" vele kapcsolatban. Meg az sem jó, ha mindenkinek mindent megteszel és ugrasz minden szívességre. Kedves dolog, de kell az, hogy az ember néha demonstrálja az önállóságát és a szabad akaratát. És ne érjen mindig, mindenkinek rá, hanem a saját dolgaival foglalkozzon elsősorban.

"Elvileg egy főnyeremény vagyok"

ha nem kellesz senkinek, akkor nem vagy főnyeremény, annak ellenére, hogy édesanyád annak hisz.

A gyakorikerdesek a tökéletes hely az ismerkedésre. :)

||

||

\ /

\/

Én ugyan így vagyok, kifejezetten sokat mondják férfiak, hogy milyen jó nő vagyok külsőre is, és milyen jó fej, még is a barát zóna a leismerősebb hely az életemben. De, azt gondolom, hogy nekem kéne több helyre járnom, több embert megismernem, mert sajna elég introvertált vagyok. Így nehezen tetszik meg bárki is, és a ki megtetszik, annál ez nem kölcsönös. De gondold el, mennyi mindennek kell passzolnia, hogy két ember összeöljön. Ha ilyen kevés esélyt adok, nem csoda, hogy nehezen találok bárkit is, akár milyen "jó nő" vagyok elméletben. Ha nincs kémia, úgy sem számít. Biztos neked is van olyan pasi ismerősöd, aki helyes, kedves,jól elbeszélgettek, de nem járnál vele.

Szóval azt tanácsolom neked, amit magamnak is mondogatok: próbálj nyitott lenni, és minél több embert megismerni.