Ha 10 éve eredménytelenül keresem a párom, és már rég vágynék családra, megbánnám szerintetek, ha az apa nélküli gyerekvállalást választanám?

#4 vagyok. Szerintem 29 évesen még nem kell aggódnod. Tűzz ki egy dátumot, mondjuk a 35. születésnapodat, és ha addig sem találsz senkit, irány a spermabank vagy az örökbefogadás. Addig viszont becsülettel keresni kell a párodat, csak azért is légy aktív a társkeresőn, sose lehet tudni, mikor találsz valakit. Legyen olyan hobbid, ahol sok emberrel találkozol, járj baráti társaságba. És ha sehogy sem sikerül, na akkor jöhet a B terv.

Az előttem szólóknak tényleg igaza van abban, hogy a gyereknek rossz lesz apa nélkül, de gondolj bele, ha választhatna az apa nélküli gyerekkor és aközött, hogy meg sem születik, mit választana gondolkodás nélkül?

Erdekes kerdes, ezen mar en is gondolkoztam, hogy mi lenne, ha nem talalnam a parom.

Nagyon szeretnek majd gyereket ( almaimban tobbet is) , ha ugy alakulna,hogy 35 eves korom korul se lenne meg kilatasban a gyerek, akkor bevallalnam azt, amit te irsz.

Kell az apa, nem mondom. De sajnos tenyleg azoknak is kene, akiket meg kiskorukban elhagy az apjuk. ( nekem se volt, de egyben vagyok :) )

Viszont ez maradjon inkabb csak egy elkepzeles, es te is / en is talaljuk meg a parunkat. :)

Hát, én ismerek olyat, aki azt választaná, hogy inkább meg se született volna.

"Olyan párkapcsolat sem lenne tisztességes, ahonnan aztán úgyis "vinném" a gyerekemet, és lenne egy bonyolult élete, és egy idézőjeles apja..."

Ebben van igazság. Ugyanakkor nem muszáj mindenkinek gyereket vállalni. Aki pedig a társadalmi fontosságról beszél, gondoljon arra, hogy a Föld így is túlnépesedik.

És mégis rengetegen éheznek. A felelőtlenség nem egyenlő azzal hogy kevesen vagyunk.

Kérdező, szerintem nagyon nagy önzőség lenne gyereket vállalni apa nélkül, de ezt úgyis te döntöd el.