Egyetértetek abban hogy a 20-on éves férfiakkal nem lehet mit kezdeni?

Nagy az esély rá igen.

30/F

26 vagyok, és nem tapasztalom, persze mindenkinek mások az igényei. Mi együtt járunk a párommal néha bulizni, ami havi 1-2 alkalmat jelent, ennyi szerintem még 35 évesen is bőven belefér, mondjuk lehet 10 év múlva már nem az olcsó kocsmázást fogjuk bulinak tartani, de a lényeg ugyanaz, néha kell a kikapcsolódás, és erre kevés, hogy elmegyünk évente nyaralni egyet. Anyuci pici fia nincs az ismerősi körömben, és olyan se, aki beteges mértékben előtérbe helyezné a hobbiját, pedig az ismerősi köröm inkább a 20-25 éves korosztály.

A 30-as korosztállyal nekem az a bajom, hogy nem akarok elvált, kisgyerekes férfiakkal foglalkozni, aki viszont 30+ éves korára nincs túl egy hosszú, komoly kapcsolaton akár csak eljegyzéssel, azzal tuti valami gond van. (Értsd pl a fiatalkorát évi 100 csaj megdugására használta és elképzelése sincsen egy komoly kapcsolat működéséről és a nők tiszteletéről, vagy csak mindig egyedül volt és tele van hülye berögződésekkel, vagy szimplán olyan éretlen, mint egy rossz 18 éves és társai..)

Én mindig a valamivel idősebb férfiakkal találtam meg a kapcsolatot - olyan '20-as évei végén járó korosztálytól kezdve (párom 28 volt, amikor összejöttünk, én 23). Nem proli közegben voltam sosem, de tényleg ez mondható el főleg a '20-as éveik elején járókról. Amit láttam:

- a többség semmilyen felelősséget nem akar vállalni (akár 5-6-7-8 évig is annyi a komoly kapcsolat, hogy eljárogatunk ide-oda meg dugunk... összeköltözésről szó sem lehet, vagy csak anyucihoz... esküvő meg majd 20 év múlva kb.)

- "bros before hos" felkiáltással élve a haverok SOKKAL fontosabbak, mint a barátnő

- még az értelmesebbek többségének is az jelentette a fénypontot, ha elmehet bulizni és le tudja inni magát, a maradék fele meg az a kocka, akivel semmi normális programot nem lehet tervezni, mert este 8kor klánrazzia van a wow-ban, annyira kocka (valszeg nem a tökéletes szakszavakat használtam)... ja, és aki meg nekem megfelelne belsőleg, azoknak a nagy része is komoly kapcsolatra csak a min. sminkeletlen modellnek kinéző lányokat veszi számításba, még akkor is, ha ő messze nem azon a szinten van külsőleg

@7

Elmondtam már párszor, most is el fogom: engem rohadtul nem érdekel a karrierem, a legputribb helyi gyárban dolgozok perpill, hiába van diplomám, ugyanis nem érdekem elhelyezkedni a szakmámban. Az tény, hogy vállalkozást akarok majd indítani, de ha az nem sikerül, én cégnél fix, hogy nem fogok dolgozni, inkább maradok egyszeri gyári melós.

Nekem mindenem a hobbim, és bizony semmivel nem tartom kevesebbnek magamat azoknál, akik velem egyidősként önerőből vásárolt 10 évnél fiatalabb kocsival járnak. Őket a pénz érdekli, engem meg az, amit szeretek is csinálni, és egyáltalán nem vagyok egyedül ezzel. Bizony a legtöbb ismerősömet rohadtul nem a pénz mozgatja; valószínűleg a korombeliek 90%-a is ugyanígy van vele. Aki mégis sokat keres, az se a pénzért állt be abba a munkakörbe, hanem mert szereti.

Ne sértegess Picinyem! 😉

29F