Sok fiú miért írogat, próbálkozik akkor is, ha a csaj passzív?

Nálam ez úgy végződik, hogy "unalmas vagy" vagy "most kérdezz te"...

Amúgy sok férfitől hallottam ezt az ákozottnagy ostobaságot, hogy menni fog az, csak sok nő tesztel meg kéreti magát. .. Nem tudom, ki találta ki ezt és milyen nemű volt, de el kellene hantolni. Az ilyen gyökerek miatt nem ért manapság szinte senki a szép szóból, utána meg csodálkozik, ha keményebben lesz lekoptatva.

Akkor ez némileg ellentmondásban van azzal, amit itt én nap mint nap olvasok, hogy a pár férfi tagja először se nem tetszett, se nem volt szimpatikus.

Akkor valaki fedje fel az igazságot.

A nőknél meg általánosan elterjedt az a hiedelem, hogy a férfiak a nők agyába látnak és valamiért úgy gondolják, hogy az ambivalens viselkedésből a férfi már egyből tudja, hogy miről van szó.

Ilyen lehet az is, ha visszaírsz a kérdésekre.

Kérdem én, minek? Ha tárgytalan nálad a dolog, akkor be kell fejezni a kommunikációt, ilyen egyszerű.

Ez megint érthetetlen, ha tetszik a srác, akkor miért nem kérdezel vissza vagy veszed át te a kommunikáció vezérfonalát?

Van ám egy nagy trükk, válaszolsz, és még ugyanabban a sorban kérdezel is.

De azért nyugodj meg, ha nekem így válaszolgatnál, akkor nem jutnánk tovább 4-5 sornál.

#4 én elhiszem, hogy vannak ilyen nők, de egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy én valaha ilyen legyek.

Okkal hozok meg egy döntést. Lehet, hogy később mást fogok gondolni esetleg, mert lett már barátságból kapcsolat nálam is. De nem ez a normaadó. És az sem azonnal lett, hanem először a srác elfogadta, hogy nem szeretném ezt és békén hagyott, nem zaklatott folyamatosan ezzel, hanem tényleg úgy, ahogy volt, jegeltük a dolgot és nem jött szóba nagyon sokáig, csak mikor már én kezdtem közeledni.

Ehhez a faggatózáshoz annyit, hogy egyszerűen csak nem értem a logikát. Azon kívül, hogy kapcsolattartásra jó mindent kritika nélkül odavágni kérdésnek vagy valami, semmit nem mozdít előre. Megkérdezi a másik (mondjuk illemből) hogy hogy vagyok. Mondom neki, hogy jól. Rendben. Akkor utána jön az, hogy hogy telt a napom, mit csináltam. Direkt úgy válaszolok, hogy tudjon elindulni ennek mentén és "lecsapja" a témát, tényleg elmondom, mit csináltam, (tanultam, edzettem, melóztam, akármi), de úgy röviden. És semmi reakció, maximum egy "oké" vagy "az jó" és jön a következő kérdés. És nem csapja le, nem beszélünk semmiről, csak kifaggat, aztán megvolt a vizit és "kérdezz te is" vagy "zavarok?" vagy hasonlók jönnek. Semmi funkciója, előremenetele, célja vagy tartalma nincs az egésznek. Pedig lehetne rá válaszolni érdemben, hogy "na, az klassz, én is gondoltam ma rá, de végül ezt meg azt csináltam inkább, amúgy te hogy szoktad/miért érdekel/engem is érdekel az ilyesmi, segíthetnél/összedolgozhatnánk egyszer..." BÁRMI. De nem, kérdezni kell tovább, mert mindegy, mit mond a lány, "beszéltessük, szórakoztassuk, mindegy mivel" mert a PUA meg a többi hányadék is azt fogalmazta meg.

És amúgy nem lenne egyszerű az ilyen "célozgatások" meg "taktikázgatások" helyett egyből lezárni a beszélgetést? Mivel jobb azt várni, hogy hátha valamikor magától lekopik, mint egyenesen megmondani, hogy bocs nem? Csak úgy elárulom mellékesen, hogy a férfiak többsége nem fog magától lekopni.

Bevallom kezdőként még én is elkövettem ezt a hibát, hogy nem tudtam érzékelni a beszélgetésben hogy a lány nem mutat különösebb érdeklődést irántam, bár akkor még összehasonlítási alapom sem volt, szóval nem is volt túl egyszerű. Elvakult voltam mert túlságosan tetszett a lány és többet képzeltem bele mint ami, szerintem sok más férfinál is így van.

Ma már azért észreveszem, tudom milyen egy jó beszélgetés és azt is milyen amikor "halott", ha valaki így válaszolna mint pl. kérdező elég hamar abbamaradna a társalgás :D