Szerintetek a mai világban az a normális, hogy csakis a férfinak kell megteremtenie a saját lakást vagy a lakhatást, a nőnek nem kell beletennie?

Persze,mindig a no ul bele keszbe. Aha :). Tudnek meselni, mi volt egyes ismeroseimnel, csaladtagjaimnal legyen szo 2017-rol vagy 1970-rol.

Akkor beszukult barmok az itteni ferfiak(Tiszt.kiv.), hogy az mar neha faj. Hal'Istennek egy sincs hozzatok hasonlo a kornyezetemben.

De jó hogy itt mindenki csaj ismerősének saját lakása meg autója van fiatalon. Én környezetemben érdekes de senkinek nincs. Se fiúnak, se lánynak. Párok vannak akik együtt rakják össze az albérletre a pénzt. Akinek meg nincs párja az otthon van nemtől függetlenül. Vagy max egy szobát bérel és barátokkal lakik.

Én úgy gondolom hogy a "mai világban" egyedül baromi nehéz boldogulni ha nem gazdag családba születik az ember vagy nem örököl lakást. És ez megint nemtől független. Sztem úgy a normális hogy ha fiatal korban összejön egy pár akkor ketten tartanak fent egy lakást, osztoznak a költségeken. Viszont tök mindegy milyen a mai világ, gyereket akkor is a nő fog szülni, talán nem is egyet, és neki kell majd otthon lennie a kicsi gyerekekkel. Ilyenkor vagy egyáltalán nem tud dolgozni vagy nagyon keveset, a munkahelye lehet pár hónapig fizet neki pénzt de az is lehet megválnak tőle. Tehát ebből kifolyólag úgy gondolom a férfinak többet kell tudnia nyújtani anyagi szempontból. És ennek a "mai világban" is természetesnek kellene lennie.

"De jó hogy itt mindenki csaj ismerősének saját lakása meg autója van fiatalon..." válaszolónak.

Nem tudom te hol élsz, de találkoztam már olyan családokkal, ahol a FÉRFI maradt otthon a gyerekkel, és a nő dolgozott.

Igen régen az volt, hogy a férfi dolgozott a nő meg szült és otthon maradt. Viszont a mai világban már mindkét fél dolgozik, a nő szül, és vagy a férfi, vagy a nő marad otthon a gyerekkel.

Arról meg, hogy szerinted az a normális ha fiatal korban összejön egy pár és úgy tartanak fent egy lakást: Nem hullik mindenki ölébe valaki, akivel kettecskén fent tud tartani egy albit és közben nagy a boldogság. Van aki nem talál párt, viszont nem akar a szüleire hagyatkozni, így állandó melóba bocsátkozik, hogy ki tudja fizetni a lakbért, ha kell egyedül, ha kell úgy, hogy valakikkel költözik össze.

Az viszont igaz, hogy a mai világban baromi nehéz boldogulni. Nem is állítottuk, hogy könnyű egyedül megélni.

13-as válaszoló voltam.

#25

Egyrészt ha figyelmesen olvastál volna, láttad volna hogy írtam azt is hogy a barátokkal is lehet bérelni lakást nem csak barátnővel/baráttal.

Másrészt kihordani a gyereket mindenképp a nő fogja és egy kisbabának elsősorban az anyjára van szüksége, ez biológia, ne menjünk bele. Szóval szülés után hogy menjen a nő dolgozni és a picivel az apja legyen nem a legjobb opció ha a gyerek igényeit is figyelembe vesszük. Meg aztán szoptatni sem ártana. És itt hosszú hónapokról van szó.

25-ös és 13-as vagyok.

Az se mindegy, hogy albérletről beszélünk, vagy saját lakásról ugye.

Azt a véleményt osztom, hogy nagyon ritka akinek saját lakása van huszonévesen egyedül.

Viszont huszonéves nőként az a tapasztalatom, hogy egy évet sikerült kihúznom egy albérletben, viszont inkább összeköltözöm valakikkel, mert az egyedüllakás nagyon de nagyon húzós volt. Arról nem is beszélve, hogy a mostani ökör árakat 100 + rezsi lehetetlenség kifizetni.

Kiegészítésként:

Igen, nyilván egy gyereknek az anyjára van szüksége inkább. De ha egy családban a nő keres többet, a férfi meg kevesebbet, hogy a ...-ba fizessék ki a mai albérletárakat?

Sajnos itt jön az, ami minden mindennel összefügg.

Én tudom hogy abszurd albérletárak vannak, ezért is volt nekem meglepő hogy itt sokan írták hogy hát szinte az összes csaj ismerősük egyedül él.

Nyilván ha jön a gyerek minden párnak a saját lehetőségeit figyelembe véve kell kialakítania az életét. Ha számukra ez a legkedvezőbb hogy a férfi van otthon, akkor legyen úgy. Csak sztem ha van rá mód akkor jobb nem ezt az utat választani. Mindkét nemnek meg van a maga szerepe, olyanok amiket ösztöneiből adódóan jobban tud csinálni mint a másik. És ez nem attól függ milyen évszámot írunk.