Nők, kezdtetek már kapcsolatba olyan férfival, aki totálisan padlón volt (depresszió, betegség, se munka, se pénz), de mellettetek talpra állt?

Egy sulyos panikbeteg, depresszios fiucskaval (en idosebb voltam, ezert hivtam igy mindig :) ) foglalkoztam egy ideig. Belem szeretett es en is nagyon vonzodtam hozza, de en pont akkor masztam ki egy nehez kapcsolatbol es bar probaltam segiteni neki, mindig ugy ereztem, hogy kudarcot vallok. Javult az allapota vmennyire, amig napi szinten beszeltunk, de ha csak 1 napig nem, akkor ujra visszaesett. Borzaszto volt latni es szembesulni azzal , hogy o talan soha nem lesz elfogadhatobb allapotban. Vegul kepbe jott a parom aki egy csupa elet volt es mindig mosolyt csalt az arcomra.

Ot valasztottam , a fiuval megszakitottam kapcsolatot, nem beszeltunk azota. Csak remelni tudom, hogy minden rendben van vele.

Szoval szerintem ilyen csak nagyon ritkan fordul elo, akinek psziches problemai vannak, forduljon szakemberhez. Nem varhato el senkitol, hogy jatsza el a "gondozot" es ugyan akkor a baratno/barat szerepet is.

A munkanelkuliseg, penztelenseg mas kerdes.

Volt. Nem volt munkája csak egy nagyon kevés félretett pénze, családi gondok, enyhe depresszió. Amikor az a kevés pénze is elfogyott , kénytelen volt elvállalni egy nagyon alja munkát (az árokásáshoz tudnám hasonlítani), ettől persze még rosszabbul érezte magát, mert amúgy egy értelmes pasi aki ennél sokkal többre hivatott. Én folyamatosan támogattam és mellette voltam, el is kezdte összeszedni magát. Felvették egy normálisabb munkahelyre, elköltözött a szüleitől, vett egy új bmw-t és azzal a lendülettel le is cserélt egy másik csajra :D

Soha többet nem próbálok megmenteni senkit...