Miért ennyire unalmas rengeteg nő?

Nos, mivel én is egy roppantul unalmas nő vagyok (mindemellett - ahogy arról nyelvi kultúrám szintén árulkodik, böff - intelligenciaszintem el se éri a Duna aszály idején mért legalacsonyabb vízállását), igazából nőkre irányuló párkeresési tapasztalat hiányában, továbbá az általánosítás feltételezhető érintettjeként összeférhetetlenség fennállása miatt elfogulatlan választ e velős kérdésre - miszerint "Miért ennyire unalmas rengeteg nő?" - adni nem tudok, azonban egy hozzászólást még talán megkísérelhetek. (Bizonyára az 5 szót se éri majd el, miután nem nevezhető a fő érdeklődési körömnek...)

Bár ez a kérdés eléggé részletesen kifejtett és a főcímként rögzített talán provokatívan ható kijelentés a későbbiekben pontosított, gyakran előfordulnak ezen oldalon kevésbé árnyalt, hovatovább egyetlen minőségjelzővel operáló kérdések is általában negatív megközelítéssel, azaz pl. "Miért nem érdeklem a jó nőket?" - mire a lelkes közönség segítő szándékkal próbál találgatni és tanácsokat adni, azonban legtöbbször egy bábeli zűrzavar lesz a végére, mert kiderül, hogy a kérdező a "jó" alatt azt értette, hogy

- jó beosztású (karrier szempontjából)

- jó beosztású (testtömeg szempontjából)

- dús keblű

- címlaplány, de őt ne érdekelje, én milyen vagyok

- érzelmes

- megfoltozza a zoknimat

- nem érzelmes

- ötven év múlva is 17 éves

- tolatva is tud parkolni

- a végén nyomja a fogkrémet stb.

Illetve ezek rész- vagy metszethalmazai vagy éppen uniója, nem elfeledkezve az olyan változatokról, miszerint tolatva parkolás közben fogkrémmel foltozza a zoknimat és hasonlók.

Tehát vannak szintek (területek?), kinek mi a "jó". Ahogy itt is megjelentek az önmagukat ajánlók, vagy a részletes kifejtésed ellenére is parfüm iránti érdeklődésre asszociálók, vagy a Veled egyetértők, de a nyelvhasználatból következtethetően valószínűleg ugyancsak más szinten gondolkodók.

Nekem van kb. 5 hónap aktívabb társkeresőoldal-használói tapasztalatom, aminek voltak tanulságai. Adott a bemutatkozásom, melyről azt gondoltam, hogy eléggé szűrni fog humorra, kreativitásra, intelligenciára. Valószínűleg szűrt is valamennyire, de mégis jöttek olyan megkeresések, amikben semmilyen reakció nem volt erre. Ilyenkor próbáltam óvatosan megírni, hogy szerintem valószínűleg nem pendülünk egy húron, de akkor sokszor jött a sértődés, hogy miért gondolom ezt, hiszen nem is volt még lehetősége kibontakozásra... én meg ugye balgán azt gondoltam, hogy mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy egy jópofa első levelet írjon, különösképp, ha egy "olyan" bemutatkozás adja alá a lovat. A nagy tanulsága ennek, hogy egyszerűen még az adott - általad egzaktnak vélt - szavakat, mondatokat is a saját értelmi szint szerint felfogva teljesen más eredményre juthatnak emberek, azt hiszi érti miről van szó, miközben te látod, hogy tisztára nem érti és mintha nem lenne átjárás a különböző mértékben árnyalt értelmi képességek között, mindenki azt gondolja magáról, hogy ő a top, csak a saját szintjét értékelve valaminek, a bonyolultabbakat nem fogja fel, az egyszerűbbek meg untatják. Ahogy azt ő is jól elmondja és valószínűleg rám is éppúgy igaz: [link]

Vagyis nyilván én sem tudom megítélni, hogy hülyébb vagyok a nálam okosabbaknál. :)

Van egy ehhez hasonló másik tapasztalata is a fenti időnek, számomra a legdöbbenetesebb. Egyes férfiak ugyanis felfogták a bemutatkozásom, de meglepő módon a továbbiakban egyáltalán nem érezték szükségét, hogy hasonló szinten kommunikáljanak. Az első levelükben esetleg elsütöttek egy-két vicces reakciót, de utána teljesen elhagyták a humort, kreativitást annak ellenére, hogy én konkrétan írásban rögzítettem, hogy ezt preferálom. Ennek valahogy olyan üzenete volt, hogy örülnének annak, ha a párjuk tudna kettőig számolni, de sose kérnék ilyen szívességre, elég hogy tudják, hogy elméletben tudja, mert az milyen menő.

Ha statisztikát néznék, azt mondhatom, hogy azok közül, akik az ott töltött idő alatt megkerestek engem, nagyjából 8,31 százalékukkal tudtam a számomra megfelelő szinten eszmét cserélni, sajnos a többiek a most sírjak vagy nevessek két végpontú skálán leginkább a sírjak irányban sűrűsödve helyezkedtek el, pedig ez már egy viszonylag válogatott társaság volt az idegen nyelvű oldalnak köszönhetően.

Némelyikükkel a párbeszéd kísértetiesen hasonlított a Van aki forrón szereti c. film befejezésére, amikor az addig nőnek öltözött férfi kétségbeesetten próbálja levakarni a pasit, aki feleségül akarja venni:

"- Osgood, egyenes leszek. Nem házasodhatunk össze.

- Miért nem?

- Először is, nem vagyok természetes szőke.

- Nem számít.

- Dohányzom! Állandóan.

- Nem érdekel.

- Szörnyű a múltam. Három évig egy szaxofonistával éltem.

- Megbocsátok.

- Soha nem lehet gyerekem.

- Örökbe fogadhatunk.

- Nem érted, Osgood? Férfi vagyok.

- Hát, senki sem lehet tökéletes."

Mégis - bár meglepő volt számomra a sok felmerült kommunikációs nehézség - nem fogalmazódott meg bennem, hogy "Miért ennyire unalmas rengeteg férfi?". Az adatlapom valamelyest beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen "horogra akadt" néhány igen jó csevej is, még ha a hervasztóak kiszűrésében nem is igazán jeleskedett, de igazából a tanulság az, hogy nem is tud, ha egyszer az, aki elolvassa, nem tudja megállapítani magáról, hogy nem érti. :D

Van benne bizony. Én mosolyogtam több helyen is, és bevallom, volt hogy éreztem, hogy na most ezt nem értem, inkább megyek tovább, mert úgy se fontos nekem.

De azért egy születési dátumra kíváncsi lennék, ha leírod megköszönöm szépen :)

Gondolj rólam bármit is, hogy ilyen-olyan vagyok... Engem ettől függetlenül érdekel :)

JM!

Ámbátor nem tértem ki a nyelvi szint fogalommeghatározására, szólok majd erről is. Talán mondataimon érződik Dürrenmatt A megbízás című elbeszélésének hatása, de én inkább annak tulajdonítom, hogy mostanában sokat fordítok és az angol nyelv professzionálisan képes mondatokat mondatokba ágyazva olyan összetételeket alkotni, amit magyarul sem lehet szétbontva kifejezni, sőt sokszor az első 3-5 mondatrészt mindenféle jelentés nekitulajdonítása nélkül kell memorizálnunk, mert csakis a legutolsó tagmondat értelmében nyeri el pontos jelentéstartalmát az Egész.

Másrészről hozzászólásom tartalmának megjelenési formája egy példa volt, mely önmaga mutatja meg értő szemek számára, hogyan viszonyulunk ahhoz, amit értünk; vagy nem értünk; vagy azt gondoljuk, hogy megértettük, miközben tényleg meg is értettük vagy mégsem. Értékelésének állása inkább azt sejteti, hogy azt gondoljuk, megértettük, de mégsem. Ez általában a legelterjedtebb, tekintve a már korábban felvetett jelenséget, miszerint saját képességeink a Top. Az azóta született két hozzászólásról még az jutott eszembe, hogy csodálatos rendszerünk van arra, hogy saját szintünk állandó érvényességét fejünkben megbízhatóan biztosítsuk. Ennek alappillére azon meggyőződésünk, hogy amit nem értünk, azt biztosan azért nem értjük, mert hülyeség. :D Ezt persze különböző módokon és jól hangzó kijelentésekkel árnyaljuk, melyekre a legnagyobb veszélyt egy egyszerű kérdés jelenti, mely úgy hangzik: miért? Ezt elkerülhetjük úgy, hogy kijelentésünket axiómaként fogalmazzuk meg, így a hallgatóban ha fel is merül a miért, szégyenkezve hallgatni fog róla. Pl. képzeljük el az alábbi párbeszédet:

- Most már jönnie kell a villamosnak.

- Biztos? Eddig csak két tehervonat ment el.

- Biztos! Kivétel erősíti a szabályt!

(- Öö, miért?)

Az ilyen automatikus kijelentéseken kívül a másik mód, hogy átugorjuk azt, amit nem értünk. Tudomásul se vesszük. (Mellesleg mit vennénk tudomásul, ha nem áll össze belőle semmi...) SKIP. Egyszerűen. Ha esetleg észrevesszük, hogy átugrottunk valamit és ez zavarna, akkor bevetjük az első módszert és megmagyarázzuk, hogy különben is hülyeség. Vagy éppen unalmas. Ezzel egyúttal azt az érzetet keltjük az agyunkban, hogy amúgy megértettük - hiszen hogyan tudnánk megítélni, ha nem értenénk - szóval két legyet ütünk egy csapásra.

Szerintem tehát jól bejáratott módszereink vannak arra, hogy a saját tudatszintünket ne tegyük megkérdőjelezhetővé, minimum önmagunk előtt ne.

De itt jön, hogy az általunk elérhető közegből vajon hány emberrel szemléljük ugyanazt a horizontot? Mert lehet, hogy igen kevéssel és mindenki más "unalmas"; akik számára meg mi vagyunk unalmasak, azokat már meg se látjuk. Ilyen értelemben a kérdéskiírás bármennyire pontosított is, nem tárja fel, hogy mi is ez a horizont, amin meg kellene jelennie a megfelelő nőnek. Mire kapja fel a fejét a kérdező?

A saját horizontján minden személy lehet kreatív, vicces és egyedi, aki jogosan ajánlja önmagát a kérdezőnek tesztelésre. (Tegye fel a kezét, aki nem gondolja magáról, hogy egyedi...!)

Na de ennyit a viszonylagosságról és saját ítélőképességünk "objektivitásáról".

A nyelvi készségekről annyit, hogy tudom szalonképtelen és nem PC ilyet állítani, de bármennyire is engedékenyen állok hozzá, utólag általában kiderül az, hogy számomra (!) többet nyújt gondolati síkon is, aki eleve ügyel a kerek mondatokra, nem riad vissza a választékosabb kifejezésmódtól, helyesen használja a központozást, mondatai nagybetűvel kezdődnek és mondatvégi írásjelekkel végződnek. Persze talán pont azért, mert minden rendelkezésére álló eszközt (értsd nyelvtan) kihasznál mondandójának kifejezésére.

Én értettem, amit írtál, csak jelezni akartam, hogy annak, hogy ennyire túlfogalmazod a dolgokat, szerintem nincs sok értelme. Persze megteheted, de az, hogy megvan hozzá a szókincsed, és tudsz összetett mondatokat gyártani (ami persze tök jó), még nem képvisel sajátos szintet. Igen, tudom, erre vonatkozik a képességes eszmefuttatásod (hogy ki vagyok én, hogy bíráljalak biztos magamat hiszem az irodalom aduászának, amikor csak téged nem értelek meg), amivel egyébként teljesen egyetértek, de mint valaki, aki régóta foglalkozik írással, és sok nála amatőrebb író szövegével találkozik, úgy gondolom, hogy a jó szöveg vagy lényegretörően közöl valamit, vagy jó olvasni, de leginkább mind a kettő. Minden más öncélú, és nem érdemes ragaszkodni hozzá. Meg igazából a Gyakori szerintem inkább egy olyan felület, ahol közlünk egymással dolgokat, nem az a hely, ahol a minket ért irodalmi hatásokat mutatjuk be, de ez részletkérdés. (ha nagyon művészkedni akarsz, arra bátorítalak, hogy írj verseket, novellákat, regényeket )

Egyébként meg nem ragaszkodom a nagybetűkhöz vagy a központozáshoz (csak akkor, ha közvetlenül a szöveg érthetőségét befolyásolja), és ezekkel most elég béna lesz felvágni, de a kompetenciamérések szerint az ország legjobb 5-10 százalékához tartozom nyelvi kompetencia szempontjából, OKTV-ztem nyelvtanból, amin úgy is simán továbbjutottam, hogy semmit nem készültem (ez mondjuk nem akkora érdem, mert nem volt időm folytatni, úgyhogy nincs belőle eredményem), van egy elég jó magyar érettségim és sokat bétáztam, ami azt jelenti, hogy amatőr írók elküldik neked a szövegeiket, és segítesz a helyesírási hibák javításában és a fogalmazásban. Szóval nem tartom magamat aduásznak, de speciel a megfigyelésed az én esetemben valószínűleg nem igaz, mert elég sok objektív bizonyítékot tudok felhozni arra, hogy legalább egy átlagos szintet megütök. :D

Az, hogy a túlfogalmazás nem jelent magas nyelvi szintet, az tény, de egyébként meg minden véleményem szubjektív (próbáltam mindenhova odaírni a szerintemet, de akkor itt a végén is jelzem), nem gondolom, hogy a véleményem az alfa és az omega, de azt se, hogy az, hogy ha esetleg nem értünk egyet valamiben, az azért van, mert az enyémnél magasabb szinten vagy. Egyszerűen akkor csak nem értünk egyet. Az egyébként szerintem szuper, hogy ilyen nagy az aktív szókincsed.

Régen én is mindent nagyon extrán akartam megfogalmazni, de aztán leszoktam róla, és én személy szerint nem bánom. :D

Bocsi az offtopicért.

szoval aszt mondodd hoty nemm ertem amit irsz tsak mert ijen kaszifántossan foggalmaszol ?!?

tud mek, hoty iggenis fel fogom hoty sertegecc es ertem, hogy amuty osstobasagokkat irsz hoty okosnakk tunhesel maosk elott!

csakk aszert mertt kepess vatyok el engedni ety szamomra erdektelensegekkel tele tuzdelt modnatot meg nem vatyok huje!

aszoknak a szavaknak a felet se ismerem mind te

de tudok gnodolkdoni am. nem asz iras tudas a leyneg stzem!

nem gondolom hoty en vatyok a legokosbab a vilgaon mertt tudomm hoty van nalam eszesebb is

de aszert huje se vatyok.

legalabb nem hsizem hoty en sarztam a spaynol vijaszt.

asz van hoty kiscit aarrogancs nak tnuik amit irtal es nem hisyem hoty mek latnad a gyemantot ha nem tonlak a pfoadba!

nme tsak neszni meg mutokatni kel hoty okos vaty, hanem latni is kel es allkallmaszni asz eletbenn

ha tudom a neylvtant akor ehjesen irok, ha tduok oksokodva irni

akkor oksokat irok is, nem tsak ojanak tunot.

cepen irol, de nyilvanvalo dolgkat s ojan minhta aszt hined hoty eszeket tsak te tuddo! hat nem!

anyira nem vaty am okos.

asztat hiszed lyobb vaty nalam? nem vaty lyobb!

sok betu etymas mokott tsak amit oda irtall semi tobb!

hujeesegg mindd ammit irtal!