Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért írják itt sokan, hogy nem elsődleges életcélnak kell lennie a párkeresésnek?
Azért, mert ameddig valaki egyedül nem tud boldogságot találni az életében, addig nem lesz jól működő, egészséges párkapcsolata sem. Ez nem értékrendi kérdés, elhiheted. Nekem nagyon fontos a párkapcsolat, a család, életem egyik céljának tekintem azt, hogy anya legyek. Ennek ellenére más dolgokban is megtalálom az örömömet, a fejlődés lehetőségét, a sikerélményeket. Egy másik személy nélkül is tudok boldogulni.
Ezek a válaszok nem azt jelentik, hogy a párkapcsolatnak nem kéne érnie semmit, hanem azt, hogy aki egyedül szenved, azt nem fogja megoldani egy párkapcsolat sem. Mert csak azért lesz, hogy legyen, nem azért, mert jól működhet.
Nagyon szívesen bemásolnék most ilyen válaszokat, de sajnos most pont nem találok. Mindenesetre én is tudok ilyen sablonszöveget írni.
"Keress célt az életednek. A párkapcsolat nem lehet a célja az életnek, ennél fontosabb dolgok is vannak a létben. Amíg nincs célod, addig ne is keress párt."
Ki és milyen jogon dönti el, hogy egy embernek mi legyen kötelező jelleggel a fontos? Rengetegszer megkaptam már én is itt, de még anyáméktól is csak ezt hallom folyton, még ha nem is ebben a megfogalmazásban.
Egyet tudok érteni az elso valaszoloval.
Nyilván mindenki mást tart elso helyen a fontossági listán, de ez tényleg olyan dolog, hogy ha a párkapcsolat van a prioritasod elején akkor ha nincs egy társad, mit teszel?
Szerintem is fontos, hogy az ember tudjon egyedül is boldog lenni, hiszen ezzel meg akar egy uj part is belehet vonzani. Ellentétben azzal aki keseregve tarskeresozik es jár bulizni, csak azert hogy talajon magának valakit mert egyedül nem tud boldogulni. Nem vételenul jöttünk egyedül a világra. Ráadásul társnak lehet tekinteni akar egy barátot vagy csaladtagot is.
@1
Amíg valaki nem tud párkapcsolatot találni az életben, azt semmiféle pozitív visszajelzés nem éri, ami miatt frusztrált lesz, ami miatt beleun mindenbe, ami miatt nem érdekli semmi.
A konkrét saját példám: hobbim van, de a karrier olyan szinten nem érdekel, hogy diplomával is egy minimálbéres helyen dolgozok. Tudnék keresni mást, ha nagyon akarnék, de nem izgat, jó ez így. (A kapcsolat hiányának oka természetesen az én esetemben is ugyanaz, mint a többi korombeli férfinek: ocsmány a pofám.)
Látod, pont ez a baj. Hogy nem ér semmiféle pozitív visszajelzés, nem kapsz külső megerősítéseket, nincsenek sikerélményeid, nem érsz el célokat, ezáltal belső megerősítéseket sem kapsz. Egy ember életének rengeteg komponense van, és az, hogy te kizárólag egy párkapcsolattól várod ezeket a felsorolt dolgokat, nagyon szomorú.
A gondolkodásod teljesen torzított, ömlik belőle az önsajnálat és egyértelmű az önbizalmad hiánya. Úgy csinálsz, mintha semmi kontrollt nem gyakorolnál az életed felett - de ha nem te, akkor mégis ki? Elárulom neked - bár úgysem fogod elhinni, pont a torzult gondolkodásod miatt, amire észérvek, logika és a valóság nem tud hatni -, hogy fordítva közelíted meg az egész helyzetet. Nem azért nincs senkid és vagy boldogtalan, mert ocsmány a pofád. Erre fogod. Pedig hidd el, ha az életedben találnál dolgokat, amiknek van értelme, amiket szívesen csinálsz, amik kihívásokat állítanak eléd és ezeken túljuthatsz, ha lenne valamilyen iránya az életednek és ezáltal megélnéd a fejlődést, máris kevésbé lennél sikertelen a párkapcsolatok terén. Egy életunt, önutálattal teli ember senkit sem érdekel. Unalmas és fárasztó. A nők számára nem vonzó az a férfi, aki egész nap csak sajnálja magát, a körülményeket okolja mindenért, és kizárólag egy másik személyben látja a saját boldogulását. Ha valaki rendben van önmagával, folyamatosan fejlődik, célokat állít maga elé, amiket fokozatosan elér, egészséges önbizalma van, ki tud teljesedni az élete több területén, igazán örömét leli bizonyos tevékenységekben, az elég vonzó tud lenni akkor is, ha az arca mondjuk nem annyira megnyerő.
De már látom, ahogy erre a válaszra is nyomod az elkeseredett, felelősség alól kibújó válaszodat, amiben a világot hibáztatod, és a helyzetedet.
pl. mert akinél nincs olyan téma, amiről lelkesen tud beszélni, az kevésbé lesz vonzó.
nem bírom ezt a szemléletet, hogy mindent sorba kell rakni. fontos az is, hogy legyen egy pár okés családi kapcsolatom, hogy a környezetem szép legyen, hogy én vonzó legyek, hogy művelődjek, mozogjak, mászkáljak ide-oda, néha jókat egyek, jót beszélgessek idegenekkel is akár, legyen kihez fordulni (egy barát).
ahogy a másik megérzi, hogy tőle várod a megváltást, fuccs az egésznek.
más iránt is érdeklődni létkérdés. kapcsolatban is.
http://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__tarske..
Itt a csajnak is azt mondják, ne a lájkokból szerezze az önbizalmat.
Persze, hogy nincs pozitív visszajelzés. Egyedül a hobbimból van, amióta viszont dolgozok, azóta még arra sincs időm. Szabad a hétvégém, de hétvégén fölösleges egyáltalán útnak indulni is, minden munkáltató pedig olyan merev, hogy nem lehet mondjuk egy szerdán becserélni egy szombatra fixen. Egyszer meg majdnem rendőrségi ügy lett belőle, az is egy igazán pozitív élmény volt.
Amikor ismeretlenül, a lehető legintelligensebb stílusban írok valakinek ismerkedési céllal, az nem ismeri a világszemléletemet. Az csak egy képek lát rólam, meg egy tök normális szöveget. Az eredményt talán nem kell ecsetelnem: nincs válasz az üzenetre.
Sajnáltatni magamat pedig szoktam. Természetes, hogy szoktam - ITT. Itt nem érdekel senkit, de mégis több értelme van, mint leírni egy txt fájlba és törölni. Sehol máshol nem szoktam. Élőben próbálok felvenni egy szerepet és megjátszani azt, hogy minden jó. Ez sem segít.
Mit vonhatunk le mindebből? Azt, hogy a külsőm miatt nem kellek senkinek. De teljesen mindegy is most a kérdés szempontjából, mert nem ez volt a téma.
***
A válaszokkal sem értek egyet. Ha mástól várom a segítséget, az azt jelzi, hogy az átlagnál is jobban tisztelném és nagyobb becsben tartanám, és valószínűleg elérném, hogy fordítva is így legyen.
Magától értetődik, hogy önbizalmam nincs. Honnan lenne? Persze, hogy senkinek nem lesz önbizalma, akit nem ér pozitív visszajelzés... És bizony ezért van szüksége párkapcsolatnak minden hozzám hasonló személynek, de ehelyett (mivel látják, hogy helyzetünkből eredően gyengék vagyunk), inkább belénk rúgnak még egy jó erőset, mert nekünk már mindegy, nekik meg egy kis szórakozásnak és feszültségoldásnak jó a sorsunk.
Attól meg, hogy karriere lesz valakinek, azzal mivel lesz több? Minimális önbizalmat, de legfőképpen pénzt ad, de a külsőségeken nem változtat (most a plasztikai sebészeket és az aranyásókat hagyjuk ki a játékból). És még mindig ugyanott tartunk, hogy az ember még mindig magányos és szűz; utóbbi már nem igaz rám, de az egy kifejezetten rossz élményem volt, szóval ennél még az is jobb lenne, ha az lennék még mindig.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!