Miért akar velem végül csak barátkozni minden pasi?

Amikor megismerek valakit, sosem barátként közelednek, elhívnak randira, volt akivel csók is volt, vagy csak célozgatnak, stb, de aztán végül mindig ilyen barátságféle lesz a dologból, és nem értem, hogy miért...

Külsőre csomó srácnak bejövök, csinosan öltözöm, bár személyiségre mindig is kicsit fiús lánynak tartottam magamat, ez tény. Szinte csak fiúkkal barátkozom, velük érzem jól magamat, szeretem pl. a focit, nem vagyok vásárlás őrült, és lehet velem bármiről beszélgetni, nem a műköröm az egyetlen témám, stb. De ettől még nem értem, miért nem fogok meg senkit...

Vagy ha nem ez a gond, akkor mi lehet?

Kedves vagyok a pasikkal, érdeklődő, nem vagyok flegma sem.