Miért ilyen nehéz gyerekes anyukáknak párt találni a 40es korosztályból?

Én is egyedül maradtam egy kisgyerekkel és egy beteg szülővel, szerény anyagi körülmények között.

Egyetlen egy férfi sem vállalt így, pedig utólag visszagondolva már tényleg mindenféle kompromisszumot kötöttem én is a férfi külsejét, családi hátterét vagy egyebeket tekintve. Kár volt.

Később aztán eljött az én időm is, rendeződtek az anyagi problémák és mivel nagyon hamar szültem, az egyetemista gyermekem sem jelentett többé "hátrányt" ezen az ócska húspiacon.

Viszont addigra ezek a férfiak szépen kisgyerekesek és elváltak lettek, a csodás választásaik kidobták őket, ez elégtétel számomra a mai napig.

Igen, tudom, keserű sorok ezek.

pedig gyerekes apukával el lehetne lenni. persze ott is van hogy a gyerekes apuka költhetne majd a nő gyerekére is.. Nem minden esetben de a baráti társaságomban ez van, hogy férfi 40 éves (a lánya mindjárt nagykoru) megismerkedik egy nővel, a nő hozza a gyerekeit, a férfi lakást csinál felujit épít hogy a nőnek jó legyen.. Nos.. Nem tudom mennyire helyes ez..

Ha meg nincs gyereke a férfinak az még rosszabb, el akar menni a nővel nyaralni pihenni, nem tud, mert ott a gyerek. Lehet szépíteni, tekerni csavarni, nekem is van gyerekem, de feleségem is, és bizony amióta van gyerek nem megyünk sehova, illetve olyan helyekre és módom amit nem szeretek. egy dolog okoz örömet, hogy mint egy család együtt vagyunk, ezt imádom, de egy halom olyan nyaralást kersztbe huz amit gyerekkel nem lehet megtenni. A pénz itt van rá, repjegyekt nézem és álmodozom azt inkább megyek aludni és minden előről kezdődik.

És mint írtam ezzel nincs baj, de más gyerekéért ki van zárva hogy feladnám aazt amit imádok.