Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mennyire fontos a nőknek/férfiaknak az iskolai végzettség egy párkapcsolatban?
Nem támadásból, de egyrészt a fentebb lévő mondatot leírtam korábban, szóval azon a felületen nem vagyok támadható, másrészt meg pont arra irányult a kérdésem,hogy másoknál hogy van ez a dolog. Az én családomban elfogadhatatlan gyakorlatilag, én így lettem nevelve.
Családon belül iszonyatosan le vagyok nézve, én így lettem nevelve, attól függetlenül én már direktben úgy neveltem magam,hogy elfogadjam az embereket, és most nem a kamu-liberalista életszemléletről beszélek,hanem az igazi elfogadásról.
Szóval a kérdésem még mindig arra arányul, hogy másoknál hogy van ez, mert iszonyatosan sok embert ismerek, aki előítéletes, és ha azt mondod,hogy szakmád van,akkor már fintorog.
Nekem emelt szintű végzettségem van, a páromnak két diplomája,ELTE-n végzett jogászként, vezetőként dolgozik. Még a a főnököm is volt éveken keresztül.
Bár jól ismerem ennek ellenére a kapcsolatunk elején nekem is volt gondom azzal,hogy "magasabb rangúnak" éreztem Őt. De tett arról,hogy ne így legyen. Sokszor elmondja, érezteti,hogy büszke rám, okosnak tart, elismeri a munkámat és soha, de soha nem éreztem azt,hogy ezt ne így gondolná.
Nem a végzettség a lényeg, ami persze ad egy alap intelligenciát, lexikális tudást, de önmagában kevés.
Akinek a gondolatában megfordul az,hogy kevesebbnek/többnek tartja magát a párjától...az sürgősen zárja le a kapcsolatot.
Utolsónak:
Bár jól ismerem ennek ellenére a kapcsolatunk elején nekem is volt gondom azzal,hogy "magasabb rangúnak" éreztem Őt.
Akinek a gondolatában megfordul az,hogy kevesebbnek/többnek tartja magát a párjától...az sürgősen zárja le a kapcsolatot.
Kicsit ellentmondásos a két mondat, nem támadásból mondom persze.
többdiplomás vagyok, és minden barátom különbözött abban, mennyire magasan képzett. általános iskola (felnőttként, nem folyamatban levő tanulmányokkal), szakképzettség, egyetem, egyetemi tanulmányok folyamatban. olyannal még nem voltam, aki annyira képzett lett volna, mint én.
annyi fontos, hogy ne fújjon rám, ne legyen irigy, amiért nem sajnáltam erre az energiát. ne kompenzáljon. egyébként nagyon jól tudom, enélkül is lehet valaki okos, kreatív, talpraesett, sokoldalú.
úgy tűnik, az lehet nálad a baj, hogy a családod érezteti veled, hogy ez így kevés lesz.
ez egyáltalán nem igaz.
ha van valami, amiért odavagy, tanuld ki, oldd meg akár munka mellett is, ez átmeneti úgyis. ha pedig nem, akkor olvass arról, ami érdekel, vagy ha elégedett vagy magaddal, akkor csináld azt, amit eddig (ezt nem gúnyból írom!).
nekem annyi a fontos és vonzó, hogy legyen törekvés valami fele, hogy valaminek oda tudd adni magad (ilyen lehet pl. a zenélés).
Azt is tettem, kitanultam azt a szakmát több év alatt, amit akartam, egyetemi tanárokkal, csupán nem egyetemi szinten.
Nem akarom megnevezni a szakirányt,mert lehet,hogy a családból valaki rájönne,hogy én vagyok, de egyetemre nagyon nehéz lett volna bejutni.
Akkor tudtam volna,ha tőlem teljesen távol álló szakot választok, vagy ami nem sokat ér.
18, ez klassz, csak ne hagyd magadban kinevelődni az "ó, bárcsak egyetemre mehettem volna, mi lett volna"-érzést. ha magadban tényleg úgy érzed, hogy az neked nem ad semmi pluszt, ha egyetemi útra viszed ezt, akkor barátkozz meg a "sötét oldaladdal".
bármit, csak ne keseredj el, ne keseredj meg.
komolyan mondom, akinek a presztízsértéked, a státusszimbólumok számítanak, azzal nem érdemes.
17
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!