Jobb szingliként szülőkkel lakni saját házban mint barátnővel albérletben?

21-es vagyok! Durva ám amit írtok!!

Ki beszel örök szingliségről!!Kulonben is !,csak 33 evesek vagyunk nem 47 !!

Az mitol jobb,ha 20-as evekben az elso "szerelemben" gyorsan szulnek 1-2 ,gyereket,netan hitelt vesznek fel hazra!

Majd 5-7ev mulva,meg koltoznek vissza a szuloi hazba gyerekestol,mert valnak v epp nincs munkahelyuk es nem tudjak fizetni a tartozast!

Sok ilyet ismerek!

Kulonben is 250m2-en lakunk harman,megvan a magam elete nem szolnak bele semmibe a rezsit en fizetem,es nem kell ram fozniuk v takaritaniuk sem!!

14-esnek:

"Egy biztos. Ha anya leszek, nem fogom hagyni, hogy a 30+ éves felnőtt gyerekem otthon meressze a seggét és lotyókat hozzon föl."

melyik híd alá lököd?

Kinek hogy. Én szerelmes típus vagyok, szóval nekem még akkor is az albérletes opció lenne a jobb, ha otthon kevesebb felelősségem lenne. Ennyi áldozatot NEKEM megér. Mondjuk az is igaz, hogy nekem sincsenek kilométeres, teljesíthetetlen elvárásaim, a páromnak sincsenek. Ha te úgy érezted, akkor vagy nem vagy képes alkalmazkodásra, vagy szarul választottál magadnak nőt. De ez nem a párkapcsolat mint olyan hibája, hanem a tiéd.

Az megint más kérdés, hogyha én szülő lennék, akkor nem nézném szívesen, hogy a szülői házba hord a fiam mindenféle egyéjszakás luvnyát, mint vmi hímringyó. Ha dugni akar, akkor találjon ki vmit, de ne otthon. És tegyük fel, nekem is összejönne nőként vmikor egy egyéjszakás, pofám nem lenne úgy felmennem egy pasashoz egy órára dugni, hogy közben a mellettünk levő szobában anyu-apu nézi a tévét... ez bizarr. Azokról a nőkről is megvan a véleményem, akik így is felmennek, és nem érdekli őket...

előző!

"lenézed" azokat akik a srác szüleihez mennek fel, miközben te is beficcentenél egy 1 éjszakást....

Utolsó! A 17 24-es vagyok. Nézzük csak:

1. Mikor a férjemmel összejöttünk, egyetemista volt, amellett dolgozott, de nyilván nem úgy keresett, ahogy most, szóval a pénze (ami akkor nem létezett) semmilyen szerepet nem játszott.

2. Az én lakásomban élünk.

3. Jogász vagyok, nincs szükségem arra, hogy bármibe is "beleüljek"

Csak azért írtam le a férjemet, mert innen látszik, hogy hová lehet eljutni ugyanabban az életkorban egy férfinak, amiben a kérdező anyukával szolgáltatja ki magát és még büszke is rá. Ostoba te vagy, de ez nem az én bajom.