Érdemes ismerkedni emberkerülő, magának való, jégcsap mentalitású lánnyokkal?

#10: Sajnos volt már tapasztalatom az ilyenekkel, és kevés volt közöttük, akit nem lehet "defektesnek" nevezni (mindezt úgy mondom, hogy én is az vagyok). Amúgy nem tudom, milyen álomvilágban élsz, minden ismerkedés "befektetés" is valamilyen szinten, hiszen egy kapcsolatba, a jövődbe szeretnél befektetni energiát, időt, pénzt stb. Amúgy én érdeklődő voltam velük, toleráns, hónapokig próbáltam éreztetni velük, hogy érdekelnek, hogy elfogadom őket, de semmi értelme sem volt, csak elpazaroltam rájuk mindent. Azt meg ne várja már el egyetlen nő sem, hogy hónapokig nem jut előre az ügy, nincs semmi közeledés, és majd a férfi arra az egy nőre fog ennyit várni, hogy talán sikerül elérnie nála valamit. Komolyan nem értem, hogy egyes nők hogyan gondolkodnak, bár van, akinek hónapokig tartó levelezés után is sok egy személyes találkozás vagy egy képcsere. Bárki bármit mondhat, az ilyen mentalitás nem normális, sokszor néztek már hülyének, hogy még levelezzünk, majd lehet, hogy találkozunk, aztán meg eltűntek vagy leráztak. Úgyhogy az ilyen embereket kapásból negligálom, sajnos abszolút értelmetlen dolognak tartom a jégcsap emberekkel való ismerkedést, a saját káromon tanultam meg, hogy ez így nem kifizetődő, és várjak arra, hogy hónapok vagy esetleg évek múltán majd TALÁN kegyeskedik feloldódni valaki.

A másik hiba meg az, hogy te mindenkit egy kalap alá veszel. Tisztázzunk valamit: az introvertáltság egy típus. Kicsit kevésbé gyakori, de ugyanolyan természetes mint az ellenéte. Ugyanúgy nem betegség mint a kék szem vagy a balkazesség. Attól, hogy valalki emberkerülő, magának való vagy kevésbé érzelmes az idegenekkel még nem beteg, de az sem biztos, hogy introvertált. Más kóros állapotokat ne keverjünk már össze ezzel a természetes jelenséggel.

Egytáltalán ha sosem találkoztál az illetővel, miből állapítod meg hogy valóban introvertált (és ezzel leírod az összes többi olyan embert) és nem mentálisan beteg vagy esetleg egy olyan illető aki tojik rád, nem tetszel neki vagy szimplán szórakozik veled?

Ugyan már, az introvertáltság mögött legtöbbször valamilyen probléma áll, ahogyan pl. nálam is, csak sokan letagadják, nehogy bármit is kelljen ellene tenniük. Sajnos találkoztam már ilyen lányokkal, úgyhogy tudom, miről beszélek, nekem kellett azon görcsölnöm, hogy az egyikhez nem érhetek hozzá, mert irtózik az érintésektől, a másikhoz nem közeledhetek, mert a szülei tiltották a fiúktól, és nehogy véletlenül megsértsem vagy túl sok legyek neki, a harmadiknak nincsenek barátai, soha nem kellett senkinek, én esélyt akartam neki adni, erre megalázott és hazudott, lerázott, aztán meg nem normális módon követeli, hogy azonnal költözzek oda hozzá, mert magányos, és nincsenek barátai. Egyébként még ha nem is jövök be valakinek, attól még lehet tisztességesen viselkedni velem, amit sajnos a legtöbbször nem kaptam meg ezektől az "ártatlan", "jótét lélek" és "érzékeny" emberektől. És ahogyan nekem sem adott szinte senki esélyt és időt arra, hogy megismerjen, így nekem sem kötelességem, hogy várjak bárkire is. És kissé furcsa, hogy csak itt ahány "introvertált" és "magányos" nővel beszéltem, sose sikerült semmi, egy találkozás is csak nagy ritkán, és "természetesen" csak én lehetek a hibás. Érdekes, hogy akkor ezek szerint mind vagy kamusok voltak, vagy véletlenül sem érdekeltem egyikőjüket sem. Nem vagyok hajlandó szarul érezni magam miattuk, bár nyilvánvalóan én sem vagyok tökéletes, és kétségtelenül hibázhatok, csak kissé furcsa, hogy 99%-ban én húzom a rövidebbet. Mindegy, most már megtanultam, hogy ha záros határidőn belül nincs semmilyen előrelépés a kommunikációban, akkor nem fogok hónapokig várni senkire, mert úgysincs értelme.