Milyen következményei lehetnek annak hogy ekkora lett a nők igényei, elvárásai a férfiakkal szemben?

Én csak magamról tudok nyilatkozni: a magas elvárásaim következménye az lett, hogy olyan társsal élek, akit hosszú idő múltán is tudok tisztelni, csodálni, szeretni; akivel nem érzem kompromisszumnak a kapcsolatot, és akivel nem menekülök el a problémák elől, mert tisztában vagyok azzal, hogy nehezen pótolható.

Én azt nem értem, hogy a férfiak miért nem próbálnak meg inkább megfelelni az "elvárásoknak", nem a nők hanem önmaguk kedvéért! És itt most nem az izmos, gazdag, jóképű, stb. elvárásokról van szó, mert azok valóban irracionálisak, hanem hogy a férfiban legyen valami minimális ambíció, törekedjen az önállóságra, némi egzisztenciára (nem, nem gazdagságot értek ez alatt, csak valami olyan munkát, amivel legalább átlagjövedelemre lehet szert tenni).

De valahányszor felmerülnek ezek az elvárások, mindig jön a magyarázkodás, hogy "de miért költöznék el anyámtól, nekem jó így", meg a "én nem fogok tanulni, örülök, ha nettó százat megkeresek".

A valóság az, hogy a nők nagy többségének nagyon is reális elvárásai vannak, legalábbis a férfiak jelentős része képes ezeknek megfelelni, a nők pedig közülük fognak válogatni. A siránkozók pedig majd szépen "kihalnak".

A magam nevében mondom: nekem csak annyi elvárásom van a férfiakkal szemben, amennyit én is tudok nyújtani.

Én sokat tanultam, most van jó munkám, gyűjtök, nem szórom a pénzt, nem lakom anyámnál, nem kell otthonról pénzt kérnem. Normális az értékrendem, nem vagyok lusta, vannak ambícióim, elképzeléseim, adok magamra stb.

Nézzünk körül ezen az oldalon - siralmas. Amikor ilyen kérdések vannak egyfolytában, hogy "lehet-e szép barátnőm, ha én csóró/duci/önbizalomhiányos vagyok/anyámmal élek" stb, stb. "lehet-e sokkal fiatalabb nőm, ha én..." mi ez? Komolyan kérdem?

És ha én 24 éves nőként nem a szüleim nyakán/pénzén élősködöm, talán lehet ilyen elvárásom egy férfitól is, főleg hogy a nekem tetsző korosztály már azért idősebb nálam.

Miért akarnék egy, bocsánat a kifejezésért, de szinten aluli pasit, akire fel sem tudok nézni??

Én egyedül ezt a saját lakás elvárás dolgot,nem értem a nők részéről.Az addig oké,hogy legyen benne hajlandóság az anyucitól való elszakadásra,de pl. most pont idevág ez a dolog. Testvérem most áll,tervez lakást(házat) venni,mondjuk,úgy hogy nézelődik aktívan,a párjával.Budapesthez közel lakunk,nem tudom az ide író nők hol élnek,pontosan.Mindketten elég jól keresnek,de kb. mindkettőjüknek életük végéig több tíz milliós adósságab kéne verniük magukat ahhoz,hogy legyen saját lakásuk,házuk.

Most itt vagyok én 21 évesen,egyszerűen nem éri meg életem végéig rohadni az adósság alatt,csak azért,hogy legyen esélyem egy nőnél,aki majd lehet öt év együttélés után otthagy,mert jaj elmúlt a szerelem. Én meg ott maradok a szarban.