Lányok, ti pontosan miért nem kezdeményeztek?

Én azért nem, mert van már barátom egy ideje. :)

Előtte kétszer próbálkoztam, pofáraesés volt. A barátommal pedig jóban voltunk. Én kezdtem a beszélgetést és nem akartam összejönni vele, de ő randizni hívott.

Ha vége lesz ennek a kapcsolatnak, mert soha nem lehet tudni mi lesz, akkor nem hiszem hogy kifejezetten "úgy" fogok kezdeményezni bárkinél is.

Egyszerűen azért nem, mert nem látom értelmét. Akit nagyon akartam, az soha nem jött össze. Mindig így volt.

Akinél a nők kezdeményeznek,annál nyilván nem csak egy fog,hanem több is,na most azoknak biztosan nincs gondjuk ezzel,tehát nem fognak ide írni emiatt...

Akik pedig ide írnak,mint például én is, én nagyon szívesen venném,ha csak beszélgetni odajönnének például és nem nekem kéne halálra törnöm magam, és bohócot játszanom,hogy egyáltalán 2 percig beszélgethessük velük.....

Szép hozzáállás a nők részéről,gratula hozzá.Szánalmas...

Ők azért mert 1-2 csalódást "elszenvedtek",már feladják meg ők nem stb....

Ha tudnátok hányszor nevettek ki nők,aláztak meg,és utasítottak vissza elég durván,hát olyan 5-6 igazi kinevetéses történet volt,megalázás nagyjából ugyanennyi, visszautasítás meg nagyon sok,azt már nem tudnám megmondani sem mennyi....

24/F

#15

Elmeséled ezeket a történeteket? Hátha mások okulnak belőle.

Kedves 15-ös, te tévedésben vagy. A nők nem azért adják fel a kezdeményezést, mert csalódtak. Én is vallottam szerelmet férfinak, aki több hónapja nyíltan flörtölt velem, sőt, többször mentünk együtt ide-oda. Én már totál belezúgtam, és vártam mikor kérdezi meg járunk-e, de nem tette. Gondoltam, hát majd én! Szerelmet vallottam, megkértem hogy járjunk komolyan. Totál ledöbbent, gondolkodási időt kért, majd visszautasított (valami olyan szöveggel, hogy "azt hittem sosem lenne esélyem nálad azért mertem nyíltan flörtölni, mert azt hittem nem veszed komolyan" - de ez lényegtelen).

Először persze magam alatt voltam, de pár hét alatt talpraálltam, és tudod mi maradt bennem a dologról? Ez: "Hé, hisz ez nem is volt olyan nehéz!" Életemben először összeszedtem a bátorságot és szerelmet vallottam, és nem volt olyan nehéz, vagy olyan ciki, mint amennyire görcsöltem előtte. Ezt bármikor meg tudnám tenni újra. Vagyis egy férfitól simán elvárható, ennyi bátorságot összekaparjon, hiszen nekem is ment a dolog.

És még valamire rájöttem: A srác rendes volt velem, hogy visszautasított. Mert tehette volna azt is, hogy lefekszik velem párszor és csak azután utasít el. És itt a lényeg.

Ha egy férfi kezdeményez egy nőnél, két lehetőség van:

- a nő igent mondanak és járnak

- elutasítják

Ha viszont nő kezdeményez férfinál akkor három lehetőség van:

- a férfi igent mond és komolyan járnak

- elutasítják

- lefektetik és aztán nem hívják többet

Ugyanis a nő ha így kezdeményez, gyakorlatilag kiszolgáltatja magát. És igen, azzal is egyetértek, amit az előzők írtak, hogy a férfiak nem becsülik meg ha így az ölükbe pottyan egy kapcsolat. Szeretik érezni, hogy "megszerezték" a nőt, különben nem izgalmas. Nekem is több ismerősöm volt, ahol úgy indult a kapcsolat, hogy a lány vallott szerelmet, egyik sem volt tartós.

Amit meg írsz, hogy bunkó módon utasítottak vissza, az nagyon sajnálatos, de az csak a nőket minősíti akiket választottál. A normálisak ilyet nem csinálnak. A visszautasítás fájdalmán meg meg kell tanulni túllépni.

Én sokszor kezdeményezek beszélgetést, sőt közös programokat (akár kettesben) is férfiakkal, de szerelmet vallani többet nem fogok. Mert nem nehéz, és ha a férfiban is elég érzelem alakul ki irántam, meg fogja lépni ő maga.

És még valami. Csak azt lehet kinevetni, megalázni, aki hagyja. Egy kezdeményezésre csak két válasz létezik: igen vagy nem.

Hogy a "nem"-et milyen körítésben adják elő, azt nem kell személyesen venni, ugyanis onnantól, hogy a "nem" szót kiszűrted, a nő (vagy férfi) a választásod tárgyából egyszerű "már semmi közöm hozzá" emberré minősül vissza. A válasza csak annyit jelent, hogy nála már nem kell futnod a köröket, koncentrálhatsz valaki másra.

Vagyis ha a másik elkezd fröcsögni vagy gúnyolódni, akkor egy félmosollyal kihúzod magad és azt mondod.

"Csak azért szólítottlak meg/vallottam szerelmet, mert azt hittem, egy kedves, szeretetreméltó ember vagy. Belátom tévedtem. Elnézést kérek."-és jól otthagyod.

Volt hogy kezdeményeztem, de abból csak pofàra esés lett. Vagy azonnali visszautasítàs vagy egyenesen megalàzott az illető, vagy sajnàlatból randizott velem pàrszor , utàna az egyik lelépett, a màsikat én rúgtam ki mert màst keresett mellettem és lebukott.

Szóval elég volt ennyi kezdeményezés. Nekem jobban bejött az, ha a pasi teremtett kapcsolatot. Ès mivel bejött, màr nem keresek senkit. Hàla égnek nem kell màr tàrskereséssel szenvednem.