Lányok, netes társkereséssel kapcsolatos kérdések / felmérés?

Ez rendben is van, de ha belegondolsz, az is sablon, csak szebb csomagolásban. Igazából, semmi eredeti nincs benne. :)

Én ezt untam meg nagyon hamar, volt aki nagyon tetszett, de gondolom volt más is aki még jobban tetszett neki, és igazából utólag úgy gondolom, csak az időmet vesztegettem. Van ilyen, ezt abszolút megértem, de ettől még nem változtat azon, hogy így érzem, mert velem történt, és nem engem választottak. :D Nem hiszek benne, hogy társkereső oldalon meg lehet találni akit keresel. Van ellenpélda, de nagyon kevés. Több esély van arra, hogy egyszer csak belebotlasz és bumm. Love. De ez is kezd már egy szép mesének tűnni. ;)

Ugyan nem sok tapasztalatom volt, mert kereken egy hét után feladtam, de:

1.: 15 perc, csak az alapokat írtam le.

2.: Általában visszaírtam, kivéve, ha nagyon legalja stílusban írt.

3.: Napi 10-20, ameddig fent voltam, igyekeztem mindre válaszolni.

4.: Aki nem bunkó szexcentrikus stílusban írt, annak mind válaszoltam. Annak is, aki csak "szia, ismerkedünk?"-et írt.

5.: Megvallom őszintén, ennyi levél mellett először csak a képet néztem meg, és akitől nem hőköltem hátra, azét elolvastam. Igazából csak a szexuális orientáció és párkapcsolati állapot érdekelt főképpen.

6.: Mindkettő!!

7.: Én szóltam, igaz, sértődés lett. :)

8.: Én nem írtam senkinek, ha már beszélgettem és szimpi volt az illető, akkor persze kezdeményeztem.

1. A fontosabb dolgokat írtam le, röviden, felsorolás szerűen. Pl: kinézetem (a képeimen nem látszik, hogy vannak tetkóim, ezért ezt megemlítem. vannak, akik utálják a tetoválásokat), hobbik, érdeklődési körök, kedvenc dolgok (könyvek/írók, bandák, filmek/színészek nagyon röviden), stb.

Egy sor szöveg minden témához, hogy gyorsan átfutható legyen.

2. Nem válaszolok. Ki van írva a profilomon, hogy kit keresek. Ha nem illik rá a leírás, és mégis írt, akkor valószínűleg el se olvasta a profilomat.

3. Régebben 15-20. Most már egy fekete, semmitmondó profilképet használok. Általában az talál meg, aki kulcsszavas keresést használ.

Így kevesebb olyan ír rám, akivel semmi közös pontunk nincsen.

Napi 5-10 levelet kapok. Általában válaszolok.

4. Ha sok a közös bennünk, és érdekelnek, akkor válaszolok. A rövid levelekre, pl szimpla "hello" "hogy vagy" sose válaszolok.

5. Röviden, tömören, a lényeget. Novella jellegű profilokat nem szeretek olvasni. "Életvidám, humoros", szinte minden pasi profilján szerepel.

6. A profilja

7. Szólnék

8. Nem nagyon szoktam. Így is kapok leveleket. Új témákat szoktam bedobni, nem egyoldalú a beszélgetés.

Extra kérdésekre válasz:

1. Nem szoktam. Ha magammal szeretnék beszélgetni, akkor megtehetném bármikor. Legyen képes magától megírni egy üzenetet.

2. Szerintem nem sértő. Esetleg tegyél fel neki kérdést, mit szeretnél tudni róla.

1, kb. 5 percet, de alapból nem olyan helyeken voltam fenn, ahol oldalakat kell írni, hanem ilyen újabbakon

2, Igen, kivéve amikor már nem használtam, de még nem töröltem le a profilom. De amúgy igen, minden esetben.

3, Ha elérhető voltam, akkor többet. Mondjuk óránként 10-et átlagban? Igazából lehet, hogy túlzok, de nem volt időm számolgatni, mert mindig mire mindenkinek válaszolgattam, kezdhettem elölről.

4, Én nem sokat. Ne legyen benne durva helyesírási hiba, az durva, mikor azt a 2 sort nem tudja leírni! Most azt hiszitek, hogy ez alapvető, de nem egy, nem kettő volt ilyen! De nem kell, hogy érdekes vagy vicces stb. legyen.

5, Nagyon nem szeretem az ilyesmi jelzőket, az önjellemzés könnyen visszafelé sülhet el.

6, Hogy pozitívan írok-e vissza? A profilja. A nyitólevélben csak szimplán ne tűnjön totál idiótának pl. tallálkoznák

7, Írok, hogy bocs, de nem, mert ez és ez van, de volt olyan, hogy kiválasztottam egyet, azzal már face-en beszéltünk, és akkor egy ideig nem voltam elérhető, nem válaszolgattam nekik, de akkor, mikor eldőlt, hogy ő lesz, akkor megírtam mindenkinek, de előtte is már többnek megírtam.

8, Én szeretnék, én ezért kezdtem el, de nem nagyon tudtam, mert annyian írtak, hogy alig bírtam válaszolni. Én válogatni akartam, de akkor sem volt rá idő, mikor állandóan ezt csináltam. Csak a regisztrálástól számított 5 percben. Szoktam sokat kérdezni, de ezt általában nem díjazzák, idegesíti őket, hogy miért kérdezek annyit. Kíváncsi természet vagyok, na.:) Én mindig törekszem arra, hogy előrevigyem a beszélgetést, ő is bele tudjon kapaszkodni valamibe, ne ragadjunk le, és maradjon a kussolás. Mindig gondolkozom a következő lépésen, mit lehet még felhozni, hova lehet azt elvinni stb.

#9:

Nem azt mondtam,hogy talalj fel valamit.

Ugy ertettem, hogy ne egy elore megirt sablon levelet kuldj el mindenkinek.

Pl.: Draga apukam egyszer vagy negyven nonek elkuldte ugyan azt a nyitolevelet. Szerintem ez gaz. :D

Nyilvan nem azt kertem,higy valtoztass magadon minden beszelgetesnel. :)

ma 07:51

Én ezt hamar megoldottam. Töröltem magam és annyi. :) Ilyen téren, nálam hamar elszáll a lelkesedés. Ezért nem vagyok híve ennek, mert egyrészt személytelen, másrészt képzeld el a helyzetet mondjuk élőben.

Utcán, közösségben, bárhol. Amikor már a sokadik sem jön össze ilyen, vagy olyan okokból. Egy idő után megunja az ember és inkább azt mondja, hogy: "Na jó. Elég volt."

Velem is ez történt. Akinek van egy kis esze, az belátja, hogy ez már erőltetett. Nekem mindig társaságban jött egy-egy kapcsolatom, mindig így ismerkedtem, valószínűleg ez most sem lesz másképp. Teljesen más, amikor random megismerkedsz valakivel és tetszetek egymásnak. Ott általában adja magát minden, ez a netes társkeresés viszont, szerintem az emberek többségénél már ad egy alapvető megfelelési kényszert. Nem tudod kivel fogsz megismerkedni, úgy próbálod kialakítani a profilod, hogy jobban felfigyeljenek rád, ez már eleve nem természetes. Plusz ha levelezésre kerül sor, akaratlanul is úgy alakulhat a beszélgetés, hogy észre sem veszed, hogy erőltetett. Próbálsz másképp fogalmazni, kitörlöd amit írtál, újraírod etc...

Ez egy személyes beszélgetésnél teljesen másképp jön le. Szóval a lényeg, hogy szerintem mindenképp jobb, ha személyesen ismerkedik meg az ember valakivel, mint így. :)

ma 7:51

Még annyi, hogy abban igazad van, hogy nyilván nem lehet ctrl c, ctrl v-vel elintézni a dolgot, de azt sem lehet elvárni, mint ahogy sok nő teszi, hogy kapjon egy lehengerlő csajozós dumát. Mert sokan, szerintem ezt várják. :)

És apukád végül talált valakit?

1., Régen volt már, így nem tudom pontosan, de elég sok időt fordítottam rá, minden lehetőséget kihasználtam (bemutatkozás, adatok, elképzelések, jellemzés, tesztek). Magamról is elég sokat írtam, és időnként még ezt is szerkesztettem, bővítettem. (Ez az első oldalra vonatkozik. A többin egyre rövidebbek lettek a szövegek, mert azt tapasztaltam, hogy csak igen kevesen olvassák el. Persze az adatokat mindenhol rendesen megadtam, pedig sokan azt sem nézték meg, vagy nem foglalkoztak vele.)

2., Szinte mindig mindenkinek válaszoltam, és nem csak egy sablon elutasító szöveggel.

3., Nem emlékszem pontos számra, de nem túl sok levelet kaptam. Közel 100%-ra válaszoltam. (Szerencsére csak néhány extra nagy bunkó talált meg, akiket válaszra sem méltattam.)

4., Kicsit változtatok a kérdésen: a döntés alapja, hogy elutasítottam-e elsőre. Három összetevő: 1. A fotó (ha van). 2. Az adatlap (igen informatív, akkor is, ha kevés infót /sablonszöveget / copyzott idézetet tartalmaz. 3. A beugrólevél. (Szintén sok infót ad. Stílus, helyesírás, témák stb.)

5., Szerintem minél több infót ad meg valaki, annál jobb, megspórolhatók a felesleges körök. Persze nem lehet mindent leírni, de alapdolgokat igen.

6., Mindkettő számít, kb. azonos mértékben. Nem emlékszem olyan kivételre, hogy a profil alapján várttól lényegesen eltért volna a levél.

7., Természetesen jeleztem. Fordított esetben is jól esett, ha nem csak szó nélkül eltűnt valaki, mint szürke szamár a ködben.

8., Eleinte nem kezdeményeztem, de idővel egyre "bátrabb" lettem, rá is írtam néhány pasira, ill. "jeleztem" kedvencnek jelöléssel és hasonlókkal.

Levelezések során nem igazán kellett erőlködni, eléggé spontán alakultak, volt mindenféle helyzet.

A pluszkérdésedre: nem adtam "szándékos kapaszkodókat", bőven elég kezdőtémát nyújtott a bemutatkozásként írt kisregény. :D