Általában milyen arányba fontos a külső és a belső a nőknek?

90-10%

22/N

Kérdező, szerintem kevés választ fogsz nőktől kapni, amíg itt siránkoznak az ügyeletes "szegény, csalódott fiúcskák".

Én beszélgettem már ilyen magát normálisnak tartó csalódott fiúcskával, megadtam neki a lehetőséget, hogy megmutassa, hogy valóban olyan értékes, amilyennek tartja magát. Gyorsan kibújt a szög a zsákból, hogy mekkora gyökér, és nem értette, engem miért zavar, hogy ő olyan, tiltólistára került. Beszélgettem önbizalomhiányos emberrel is, elfogadta, hogy nem látom olyan szerencsétlennek, amekkorának ő tartja magát, de ragaszkodott hozzá, hogy ő olyan, amilyennek magát gondolja, és siránkozott tovább. Nem sikerült kimozdítani. Én meg nem vagyok pszichológus. De ő legalább nem viselkedett bunkón.

Egy átlagos nő a férfiak közel 80 százalékát nem találja vonzónak, szóval a maradék 20 százalékban kell lenned, hogy egyáltalán esélyed legyen elindulni, hisz a külső az, ami megfogja a figyelmet, a nem vonzó emberek meg értelem szerűen nem vonzzák a figyelmet, szóval ja, mondhatjuk hogy a külső elég fontos, tekintve.

A "belső" alatt gondolom a személyiségbeli tulajdonságokat kell érteni. Aranyszabály, hogy, amint egy nő unatkozni kezd egy férfi mellett, akkor annak a kapcsolatnak lőttek, szóval elég fontos tulajdonság, hogy a nő figyelme folyamatosan a férfin legyen, ennek az eléréséhez pedig rendelkezni kell valamilyen tulajdonsággal, ami ezt eléri. Mindegy, hogy ezek jókedvre derítik, vagy épp az öngyilkosság szélére sodorják a nőket, a lényeg, hogy ne unatkozzon egy pillanatra se a nő. Ezekkel a tulajdonságokkal nem kell születni, az élet során elsajátíthatóak a női figyelem fenntartásához szükséges attitűdök, szóval ezek kevésbé fontosak, hisz bárki képes megtanulni.

Lényeg a lényeg, a külső a fontosabbik tényező, hisz eleve egy nagyon szűk halmaz tagjának kell lenni ahhoz, hogy egy nő figyelmét fel tudd kelteni a külsőddel, a figyelem fenntartásához szükséges viselkedésformák eltanulása viszont sokkal egyszerűbb, tehát ez egy másodlagos tényező, az ún. csajozó tanfolyamokon is ezeket oktatják, ott pedig még a legnagyobb sügérek is képesek megtanulni pár szép szót, szóval ez nem egy nagy kunszt. Hogy ez számokkal meg arányokkal hogy fest azt lehetetlen meghatározni, mert fontosságbeli kilengések minden nőnél vannak, viszont alapvetően a külső az, ami a fontosabb, ha nem is olyan mértékben, mint ahogy itt azt sokan vizionálják, de tagadhatatlan, hogy a kettő közül a külső az, ami a fontosabb.

Hogyne, elmondom.

Bármilyen kérdés van, akármi a téma azonnal elárasztják a hobbi önsajnálók.

Az a gond ezekkel a srácokkal, hogy nem képesek és nem is akarják felfogni, hogy nem a külsővel van a baj, hanem a hozzáállással. Amíg ilyen önutáló, szánalmas, mindenhez csak negatívan közelítő lúzer benyomását keltik, soha, senki nem fog rájuk nézni.

Vannak milliószor rosszabb helyzetben lévő emberek, akik folyton képesek mosolyogni és saját nyomoruk ellenére mások életének jobbá tételén fáradozni. Ott van -szerintem mindenki hallott róla - Nick Vujcic, akinek az életkedvét szerintem semmivel nem lehetne elvenni. Most nem kell azzal jönni, hogy persze, ő gazdag. Nem volt mindig az. Ülhetne ő is az önsajnálatban, csak akkor most nem lenne szép felesége és gyereke.

Könnyebb azzal takarózni, hogy szar a külsőm, és ezért nem kellek a felszínes r*****nak, mint a téves nézeteket leküzdeni és azon dolgozni, hogy jobb legyek, több.

Egyébként, ha azt mondanám, küldjetek képet, hadd nézzem már meg mi az, hogy ronda, akkor se mernék vállalni magukat, pedig tök átlagos emberekről van szó, pont olyanok, mint akik az utcán rohangálnak. Semmivel sem rondábbak.

Eleve, aki önmagáról így vélekedik, hogy "ocsmány vagyok, ronda vagyok, nem kellek senkinek" , az hogy várja-el, hogy mások másként lássák? Miért nem inkább azt mondja, hogy "laza vagyok, jó humorú, tanult, stb., stb."Ja, mert ilyen tulajdonságok nem pont olyan lányoknak jönnek be, akikre ők vágynának, hanem mondjuk az átlagos, szürke lányoknak? Bocs!