Miért fáj nekem, már nem túl fiatal, 38 éves férfiként egy multicágnél, ha két nő is (ha nem is levegőnek), akik nekem tetszenek amúgy, lelki szemetesládaként tartanak nyilván és minden este végig kell messengeren hallgatnom, hogy nekik...?

Hogy nekik mennyire fáj, ha ez jegyző pasi, meg az a bíró pasi, amaz a polgármester, osztályvezető közgazdász elutasította őket és csak én érthetem meg a szenvedéüket, mert másnak nem mondhatnák el a munkahelyen, mert hogy néznének rájuk. Ez amúgy egy vegyipari multi egész korrekt fizetéssel, mi diplomás vegyészek vagyunk. Csak na, nekem meg csak 1-2 barátom van, alig beszélgetek másokkal, kénytelen vagyok ennek a két nőnek minden este (vagy minden második nap)végighallgatni, hogy ez a randoja ment tönkre, ez a pasi utasította el. Amúgy szépek, dekoratívak, 35 és 37 évesek, de van bennük valami, szóval nagyon a kinézetre és a hatalomra mennek, nem is annyira pénzre, mert nem keresünk rosszul. Legszívesebben beleordítanám a képükbe, hogy itt vagyok, de én nem jöhetek szóba, mert bár ronda nem vagyok, csak konkrétan nem vagyok az esetük. Azt meg nem mondhatom, hogy nem érdeklnek a bajaitok, mert ez nekem konkrétan fáj, de egy munkahelyen dolgozunk, 4-en-vegyészek és vegyészmérnökök egy részlegen, szóval több hónap lelki szemetesládáskodás után nem igazán tudok kihátrálni, mert akkor megutálnának, és akkor a kutya sem beszélne velem. Csak egyszerűen nem itt kellene már tartanom 38 évesen, azt érzem. Másnak barátnője, családja van én meg zavarodok meg a magánytól, az a nap ,,fénypontja,, (elég szomorú nekem ez, hogy ez fénypont lehet), ha ez a két nő ír és kibeszélhetük a napi dolgokat este.