Más is érzi 30-as éveiben karácsony tájékán hogy mennyire rossz ez a magány, társtalanság? Hogy ennyire egekben a női elváráscsomag? Hogy nincs szeretet? Más is érzi ezt?

22

Tehát a 10-es válaszoló környezetében azért vannak kapcsolatban a férfiak, mert ő nő.

Az a híres férfi logika.

29

Szerintem nem az a baj, hogy valaki belövi a saját szintjét, felismeri, hogy a vele egy kaliberű nők nem felelnek meg neki, ezért önfejlesztésbe kezd.

Nőként ugyanezt tettem. Jó külsejű, de extrém szorongó és gátlásos fiatal lányként egyszerűen labdába sem rúgtam azoknál a srácoknál, akik kellettek volna nekem. Tettem az ügy érdekében, és mostanra egy normálisan introvertált emberré lettem, aki azért nem fossa össze magát egy szociális helyzetben.

Ennek megfelelően olyan barátom is lett, aki mellett jól érzem magam.

A baj tényleg nem az, hogy a jobb csajok érdekében önfejlesztésbe kezd valaki, hanem az, hogy átveri és megalázza az aktuális párját.

#33

A nőknek könnyebb ismerkedni bárhogyan is nézem ki. Ez nem férfi logika hanem a valóság. Buliban is felszedik őket de tinderen is üzeneteket kapnak nekik csak a legjobbat kell kiválasztani.

35

Simán tehesz azért, hogy jobb pasi / jobb csaj legyél, és eztelnkobb csajokat / jobb pasikat “kaphass meg”.

Tetszik vagy nem tetszik, a fogatlan, segédmunkás Gyurika nem a kétdiplomás, csinos ügyvédnő szintjén van.

38

Nincsenek szintek. És tök nevetséges mikor csak két csoportja bontjátok az embereket! Az értelmiségi gazdagok és mindenki más fogyi proli kozmunkas. Nincs nektek átmenet. És egy szakmás/ érettségis nem buta (fogai is jók) ra is azonnal a legrosszabbat mondjátok hogy segédmunkás , fogatlan Gyurika

Nő vagyok, 28 (jövő hónapban 29) éves, de nem érzem így.

Örülök, hogy egyel kevesebb stresszfaktor. Nem kellett keresnem a tökéletes ajándékot, nem kell aggódnom, hogy valami dráma lesz az ünnepek alatt és nem kell más családját látogatni (hogy mindennek az anyagi vonzatát ne említsem). Nem vagyok magányos. Emberekkel foglalkozom, a szociális igényeimet nagyrészt kielégíti, a maradékra ott van a családom, akikkel heti (a húgommal szinte napi) szinten találkozom. Vannak barátaim, akikkel szintén sok időt töltök élőben és online (hívásban) is.

Néha hiányzik egy pár, de az ilyen feszített időszakban pont nem. Bár nekem a karácsony nem az amerikai filmes érzést kelti, gondolom ez azért nagyban hozzájàrul.

De amúgy se vagyok magányos, csak szingli. Sokan szeretnek és sokakat szeretek, sok az interakció, program más emberekkel.