Tényleg ennnyire baj, hogy nem a külső szemlélők szerint szintemen lévő szingli kollégám tetszik nekem, hanem egy szintemen felüli? Miért nem lehet ezen véleményeket magukban tartani a többi kollégának?

Nem szeretnék nála "ha nincs ló, jó a szamár is" lenni. Nem szeretném, hogy megalkuvásból legyen velem.

Jól érzem magam a bőrömben teltként, mert így is homokóra alkatom van, csak nem a vékony fajtából. Így a fogyás nem opció nálam.

Azért nincs önbizalmam, mert 3 éve, amikor azt hittem, hogy kölcsönös a vonzalom egy ismerős férfival (még a barátaim is azt hitték, mert bekerült a haveri társaságunkba) és elmondtam neki, akkor kiröhögött, hogy nézzek már magamra, hogy nézek ki..... Na ebből lelkileg nem igazán sikerült talpra állnom ennyi idő után sem, de ezt jól titkolom a külső szemlélők elől.

Nem a magasságomat és a súlyomat írnám le, mert az nem adja vissza, hanem 106-85-106 az arányom.

Ja és rendszeresen sportolok is, így a súlyomban izom is van, nemcsak zsír, így nem annyira mérvadó.