Tényleg ennnyire baj, hogy nem a külső szemlélők szerint szintemen lévő szingli kollégám tetszik nekem, hanem egy szintemen felüli? Miért nem lehet ezen véleményeket magukban tartani a többi kollégának?

Első gondolatom: tuti valami 40-es pasi rá van állva a 18-25 éves csinos, szép, fiatal kolléganőjére. Így van?

Tetszeni nyugodtan tetszhett, de ezt jobb ha magadban tartod. Munkahelyen amúgy se jó randizni, de hogy ezt miért kötöd a többi kolléga orrára, azt nem értem.

Azt csinálsz amit akarsz, de fogadd el, hogy ők is.

Úgy örülnék, ha a kérdésed alá gyűlnének azok a gyk-s kolléganőid, akik fordított esetben fröcsögve szidnák a pasit, hogy miért mer egy "szintje fölötti" nő után epekedni.

Legjobb,ha szép csendben közeledsz afelé az illető felé,aki tetszik, anélkül, hogy ezt bàrki megsejtse vagy meglàssa... Illetve le lehet építeni màsokat azzal, hogy ez a te magànszféràd,igazság szerint semmi közük hozzá.

Semmi meglepő nincs abban, hogy a helyes, izmos férfi tetszik. Az nyilván más kérdés, hogy lenne-e nála esélyed, de nem ez volt a téma, hanem hogy ha bárkit választhatnál, akkor kivel ismerkednél. Nem kellett volna válaszolni. Néhány ember feljogosítva érzi magát, hogy beleszóljon a dolgaidba, ha bármi személyes dolgot elmondasz neki. Mondd meg nekik, hogy senkivel nem akarsz kikezdeni, fejezzék be, legközelebb meg kétszer is gondold meg, hogy mibe avatod be őket.

#7: Oké, de ha egy férfi kiír egy kérdést, hogy pocakos, kopaszodó 40-esként egy bombázó huszonévesre hajtana, rögtön megjelennek a hárpiák, és jobb esetben csak kiröhögik, rosszabb esetben a földbe döngölik, hogy kezdjen a saját szintjén lévő nőkkel. Most, hogy egy nő írt ki egy hasonló jellegű kérdést, hirtelen mindenki nagyon megértő lett, és érdekes módon egyetlen károgó sem tévedt ide.