Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Férfiként mik neked a társkeresés mellett az érvek és ellenérvek?
Nekem kb. így néz ki:
Pro, tehát ami miatt érdemes időt szánni a társkeresésre:
- Úgy érzem csak egy megfelelő társsal élhetek át sok mindent
Kontra, tehát ami miatt jobb nem keresni:
- Sok idő és energia kell a társkereséshez, amit másba is fektethetnék.
- Valószínűleg nem találok megfelelő társat akkor sem ha keresek, és akkor minden befektetésem a társkeresésbe hiábavaló volt.
- 30as férfiként tudok fizet 10/10es 10/9es nőknek szexért és a látványért, így a szexuális vágy nem lényeges ösztönző a keresésre.
- Felszabadító és békés érzés elfelejteni a társkeresést, főleg ha belegondolok mennyire nem lennék a legtöbb ember helyében aki párkapcsolatban van.
Férfiak véleményére vagyok kíváncsi ebben a kérdésben, mert nőkre teljesen más játékszabályok érvényesek.
10.
Vannak akik könnyen találnak tartós társat, mert olyan az életstílusuk.
A kinézet tartós kapcsolat keresésénél mindegy, mert még ha nagyon csúnya is valaki, akkor is van ugyanannyi hasonlóan csúnya ellenkező nemű. Egyedül az életstílus számít.
Nekem nem olyan az életstílusom, hogy könnyen találjak. Nekem nem úgy van, hogy csak lazán minden péntekre betervezek egy randit. Amit ha nő lennék, simán megtehetnék - ezért is nehéz egy nőnek felfogni, hogy mekkora bukta tud lenni a társkeresés férfi oldalról.
Nekem tényleges erőfeszítés kellene. Ami azt jelenti, hogy olyan dolgokat kéne csinálnom, amik negatívan csapódnak le az életemben. A tanulmányaim, amik szinte biztosan megtérülnek, fontosabbak, mint a társkeresés, ami valószínűtlen, hogy megtérül. És a keresés alatt még csak nem is a randizást értem, mert oda eljutni is nagyon nehéz számomra, az életstílusom miatt is.
11.
Értem amit írsz, csak nem szeretem rosszhiszeműséget. Szerintem valami amit írtam betalált nálad, de ez a te bajod.
A társkeresés egy sz.r dolog, csak a társ találás a pozitív élmény.
Eddigi életem során randiztam XX emberrel, ebből 2-ből lett "párkapcs", de még őket sem nevezném társaimnak, mert nagyon nem passzoltam össze velük, amint az később ki is derült rólunk.
Szóval XX alkalommal találkoztam olyan emberekkel, akik vadidegenek voltak és azok is maradtak a számomra. Ennyi emberről derült ki, hogy egy egész világ választ el tőlük. Mennél több emberrel találkoztam társkeresési célzattal, csak annál magányosabbnak éreztem magam.
Azok élvezik csak ezt az állandó társkeresési létet, akik azt élvezik, hogy egyre több emberrel szexelhetnek, valódi, kölcsönös érzelmek nélkül. Számomra halálosan unalmas tud lenni, örökké ebben a szerepben lenni, mert úgy érzem, hogy csak egy használati tárgyként funkcionálok, akit bármikor eldobhatnak egy szebbért, jobbért, újabbért, gazdagabbért, akárkiért.
Több lettem-e a párkapcsolataim által? Olyan dolgokban igen, amikre valójában semmi, de semmi szükségem sem volt, tehát hosszútávú boldogsággal egyik sem tudott szolgálni.
Na, de életed végéig tanulni akarsz?
Soha nem lesz vége?
Értem én, hogy valakinek olyan az életstílusa, pl. a katonák, akiket folyton máshová vezényelnek át. Azért nekik is sokszor van párjuk, csak gondolom valóban nehéz olyat találni, aki ezt tolerálja.
Csak azon érdemes elgondolkodni, hogy kinek mi az életcélja. Oké, tanulok, dolgozom, szép házam lesz. De kinek? Minek? Öreg korodban senki nem fogja rádnyitni az ajtót.
Azért alapvető evolúciós célja az embernek a gének tovább örökítése. A legtöbb ember legkésőbb 40 felé már kezdi igencsak megbánni, hogy nem lett gyereke. Még a férfiak is. Persze sokan mondják, hogy ők nem akarták, de szerintem inkább csak úgy alakult az életük. Ha lehet választani, érdemes még fiatalon elgondolkodni ezen.
Fontos a család, a valahová, valakihez tartozás.
Persze sokan élnek egyedül, és állítják, hogy nekik ez jó, és lehet, hogy valóban ők ezt így is gondolják. De ha benned felmerült ez a kérdés, akkor érzek némi kételyt. Nem bennünket kell itt meggyőzni, hanem magadat.
Pro: könnyebb és jobb az élet ha van kivel megosztani. Az örömöt és a bánatot egyaránt, van aki segít ha baj van, akár lelkilek akár fizikailag.
A szülők előbb utób meghalnak, testvérek messze költözhetnek, baráti, haveri társaság és elpárologhat, szóval totál egyedül maradhat az ember. Ha van egy társad, feleség, férfj, élettárs stb. akkor azért könnyebb ezt is elviselni.
Kontra: el kell viselned egy másik ember baromságait. Folyamatos munka és energia befektetés egy kapcsolatot fenntartani. Te megtehetsz mindent ami tőled telik de lehet mégsem fog működni a dolog, a másik döntéseit nem tudod befolyásolni. Megcsalhatnak, megalázhatnak, elhagyhatnak akkor is ha te amúgy mindenben a maximumot nyújtottad.
El kel lviselned a hisztit, a lelki terrort és a másik furcsa, a tiédtől eltérő szokásait, esetleg életvitelét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!