A nők számára miért vonzóbb, ha egy férfi focit, vagy más sportokat néz rendszeresen, ha meg videójátékozik, filmezik, sorozatozik, animéket néz, akkor meg gyerekesnek, igénytelennek, tunyának tartják?

47# Jó, hát ha te dimenziókat lépsz át ahhoz, hogy kikapcsolódj, akkor valóban másik világokba mész, de én speciel itthon a nappalimban szoktam hobbizni, néha úgy, hogy közben a párommal beszélgetünk, vagy közben is telefonálok valakivel, nem úgy, hogy füles be és senki ne is szóljon hozzám. (Tudom, erre is mindjárt leírod, hogy nem tudok szöveget értelmezni.) Nem tudom, miért lenne “másik világ”, amikor itt ebben a világban csinálok valamit de az 50-es hozzászólásod után, ahol már szinte autista módon elemzed ki a játékokat, inkább hagyjuk is.

Egyébként gyakorlatilag MINDEN sorod arról szól, hiába nem a hobbik ellen érvelsz szerinted, hogy valaminek mindenképp hasznos, “evilági” tevékenységnek kell lennie, hogy ne hívd menekülésnek. Ezen logika alapján a takarítás is menekülés, mert gyakorlatilag több haszna nincs mint valami random karakter szintezésének egy játékban, ugyanolyan végtelen monoton feladat, és mind a kettő csak a lakásomon belül létező probléma, amúgy meg világi szinten krvamindegy, áll-e a mosatlan vagy sem, ugyanúgy semmilyen hatással nincs az életemre.

#51

Na, sikerült magadnak is ellent mondani. Gratulálok. :D

Nézd, te is beismerted, hogy vannak emberek, akik menekülnek a valóság elől, viszont ha a te esetedben az ellenérv, hogy nem teleportálnak bele a testükkel egy másik világba, akkor az a helyzet, hogy náluk is, vagyis a mostani érved szerint SENKI sem menekül, mert definíció szerint lehetetlen menekülni.

A valóságban viszont nem egy másik dimenzióba kell lenned, hanem azt kell válaszd a valóság helyett, mint kikapcsolódás. Ennyi, ez a menekülés definíciója. Azt pedig, hogy hogy teszed, az teljesen irreleváns. Akár beszélsz másokkal, akár nem.

"Nem tudom, miért lenne “másik világ”, amikor itt ebben a világban csinálok valamit"

Ezt se sikerült felfognod, hogy szerinted az én kommentem volt autista? :DDD

Akkor mi alapján másik világ a te értelmezésedben? A valóságtól való menekülés lényege pont az, hogy a valóság, mint világ elől egy alternatív világba kívánkozol a játék, filmek vagy sorozatok alapján és ezeknek a világában mélyülsz el.

Ezen idő alatt a valóvilágra nem vagy ténylegesen hatással, nem lesz kevesebb gondot és a valóvilág sem áll meg. Konkrétan egy másik, alternatív világ problémáival foglalkozol, amiket kikapcsolódásként értelmezel.

"az 50-es hozzászólásod után, ahol már szinte autista módon elemzed ki a játékokat, inkább hagyjuk is."

Eddig nem tértem ki rá, de itt megemlítem. Minden általam leírt állítás megfelel a tudomány jelenlegi álláspontjának.

Vagyis te jelenleg tudományos tényekre mondtad, hogy autista következtetések.

"valaminek mindenképp hasznos, “evilági” tevékenységnek kell lennie, hogy ne hívd menekülésnek"

Csak ez nem igaz.

Attól mert valami evilági, még nem lesz automatikusan hasznos és ebből is látszik, hogy még mindig nem sikerült felfogni, amit leírtam.

De ettől leszámítva igen, definíció szerint, ami evilági, az nem menekülés, mert a menekülés lényege pont az, hogy nem evilági. Ez a definíció.

"a takarítás is menekülés, [...] ugyanolyan végtelen monoton feladat, és mind a kettő csak a lakásomon belül létező probléma"

És itt látszik nagyon jól, hogy tényleg menekülsz. :)

Te úgy gondolod, hogy valós lakásodon belüli probléma a karaktered szintje, miközben ez a legnagyobb hülyeség.

Milyen egészségügyi hatása van annak, ha a lakásodon belül nem takarítasz soha? Elég komoly, ez ténylegesen elég nagy károkat tud okozni. És milyen következményei vannak annak, ha nem lépsz szintet egy karakterrel soha? Semmilyen.

Nem, a takarítás nem menekülés, mert a valós világ valós problémájának a megoldásán dolgozol. A monotonitásnak nincs jelentősége a kérdésben. Annak sincs jelentősége, hogy a világ többi részére vagy-e hatással, mivel a világot a te szempontodból vizsgáljuk, pl. hogy a te egészséged romlik-e, ha nem takarítasz.

"amúgy meg világi szinten krvamindegy, áll-e a mosatlan vagy sem, ugyanúgy semmilyen hatással nincs az életemre."

Hogy ne lenne? Ha nem takarítasz, akkor a mindenre ráülő por ront az általad beszívott levegő minőségén, ingatlantól függően, akár egyre penészesebb is lehet az ingatlan. Stb-stb.

De ahogy egyébként írtam, nem feltétlenül kell probléma megoldásról szólnia, itt arról van szó, hogy te fejben hol vagy. Egy alternatív világ problémáival foglalkozol, pl. hogy hányas szintű vagy vagy sem. Ha van egy gyereked, akkor a vele történő társasjátékozás sem old meg kifejezetten semmit, de mégis a valóvilágban vagy. Nem old meg semmit, ha biliárdozni mész a haverokkal, mégsem menekülés.

#51

"felnőttesebb, ha valakit a sport érdekel, mint ha az ostoba rajzfilmek, sorozatok, videojátékok."

Erre tudsz, amúgy példát mondani? Én tudok sorozatot, aminek a script-jét fizikus írta. Tudsz olyan sportot, aminek a teljes megértéshez egyetemi szintű fizika ismeret kell?

Mert az nem nagyon felnőttes, hogy azt nézed, hogy néhány nagyra nőtt kislány sír a bírónak, hogy szabad rúgást kapjanak és ezt hívjuk "férfi" focinak.

52.

A komoly emberek lehetnek, ha ilyenek ordítanak egymásnak, hogy "Ki nem ugrál büdösbogár", ha pedig elesik valaki, akkor "FÖLDET RÁ!!!" stb.

Meg összeverekednek egy 0-0 döntetlen után is, "Köszönöm Istenem, hogy nem vagyok Fradista" pulcsi az egyik UTE szurkolón, mindig okosabbak, mint a bíró stb.

#56

Nem, nem mondtam magamnak ellent, csak meg kéne tanulni olvasni.

A videójáték és társasjáték között olyan immerzitásbeli különbségek vannak, hogy az egyik alkalmas arra, hogy egy olyan világot teremtsen, amivel az agyadat meg lehet vezetni, míg a másik nem. Vagy szerinted miért van különbség a videójáték függőség és társasjáték függőség között? Miért nem alakulnak ki ugyanolyan valószínűséggel?

Az a helyzet, hogy ez a beleélés, akkor működik a legjobban, amikor minél több érzékszervedet, minél magasabb minőségben stimulálják. Akár mennyire látod és tapintod a társasjátékot, ott a ténylegesen leírt világ és az általad érzékelhető világ között van egy absztrakciós szint. Ezt az absztrakciós szintet nem hidalja át az agyad úgy, mint videójáték esetében, ahol nincs ilyen absztrakciós szint.

A CS-s példában, ha lenne belőle társasjáték is, akkor az a helyzet, hogy a videójátékban látod az eget, a falakat, a fegyvered és azonnali visszajelzést kapsz a mozgásodra és hallod a környezeted. Ezzel szemben egy társasjáték esetében akármennyire ugyanazt a karaktert irányod, nem azonnali a visszajelzés, nem hallod a lövéseket.

Ezek a különbségek megtörik a beleélhetőséget, ami miatt nem alkalmas arra, hogy egy napon említsük a társasjátékozást és a videójátékozást, amikor a világból történő menekülésről beszélünk.

A technofób kritikád azért nevetséges, mert megint mutatja, hogy milyen gyér szövegértésed van, mivel mondtam videójátékot már korábbi kommentemben, amiről elmondtam, hogy szintén nem alkalmas egy alternatív világ illúziójának megteremtésére. Ilyen az osu, ami a gombok nyomkodására nem húz fel egy világot, ez egy sima ritmusjáték, ilyen szempontból pedig nem igazán különbözik attól, mintha valós hangszeren játszanál, mert egyik esetben sem kerülsz új világba.

Amúgy a technofób kritika azért se állja meg a helyét, mert eddig egyszer se mondtam, hogy a videójáték maga jó-e vagy sem. Sehol nem társítottam kritikát ahhoz, hogy ez szerintem milyen. Arról írtam, hogy objektíven nézve, amit te csinálsz az ugyanúgy menekülésnek felel meg.