Ha online társkeresés során még a leggázabb nőknél is kuncsorogni kell egy randiért akkor jobb ha nem erőltetem, hogy legyen párom?

Szinte csak füstös ci****okkal, sokgyerekes elvált, lestrapált anyukákkal vagy igénytelen tetovált kövér, debella nőkkel jön össze match és legtöbbször náluk is óriási köveket kell megmozgatnom, hogy összejöjjön egy szerencsétlen randi. Pedig a kommunikációra sem lehet panasz, mert többen megdícsértek már milyen szépen fogalmazok.

Elhiszem, hogy 172 cm az nagy hátrány, de azért a fotóimon szerintem igényes vagyok, a pszichológus szerint is helyes arcú és diplomás is vagyok.

Ha ennyire nem megy a legalja nőknél sem, akkor szerintetek jobb ha hagyom a francba végleg a társkeresést?

Azonban a társadalmi nyomás (munkahely) mégis mindennap fojtja a lelkem, hogy mikor lesz már párom/gyerekem stb.