Nők miért találnak olyan nehezen vagy többségük egyáltalán nem, sikeres férfiakat?

19, a kanmajmouast kihagytad pedig kivancsi lennek a velemenyedre.

Most akkor az volt a bajod h kompromisszumot kellett kotni?

Utana meg leirod hogy ez alap

Meg jo hogy veled nincs semmi baj :)

#18

Miért, mit szeressek rajtatok? 😏

Hogy a nagy semmiért cserébe mindent elvártok? Hogy a nő összes értékét a külseje határozza meg? Hogy a többség semmi mást nem akar, csak dugni, a párkapcsolat pedig olyan fix puncit jelent, ami bármikor használható?

Pfff...

Vibrátor: 100% orgazmus, akkor amikor akarom. Erre tudod, hogy hány férfi képes...? 😂😂😂

Macska: kedves, bújós, hízeleg, örömmel fogad, mikor hazatérek. De nem tolakodó. Szeret és ezt a leggyengébb módokon mutatja ki. Minden este hozzám bújva alszik. Macska VS pasik: 1:0.

Barátok: szuper beszélgetések, olyan programok, amiket élvezünk mindketten, nagy közös bulik, kajálasok. Lelkizés, röhögés, lelki támasz. Egy kedves szó vagy egy alapos fejmosás, mikor mi kell, és pontosan tudja, hogy épp melyikre van szükség. Mindig számíthatok rá.

Khmmm... A pasik ezen a területen kb labdába se rúgnak.

Szingli élet: nem pampog senki, ha nincs hétvégén minden kimosva, ha reggelire hagymát eszek, ha borostás a lábam. De ha úgy hozza kedvem, akkor felvehetem a legszexibb ruhám, és senki se áll neki féltékenykedni. Egész nyáron pucéran mászkáltam otthon, azzal a szabadsággal, hogy senki sem üt vagy markol semmire. Egyszerűen nincs melegem, nem kell mosni 😂, és nem tekinti ezt senki úgy, hogy dugni akarok. Olyan a lakás, a kert és a kocsi, amilyennek akarom. Kelek, fekszek a saját bioritmusomban. Semmiben nem kell kompromisszumot kötnöm, senkihez

sem kell alkalmazkodni.

És mindezt megkapom úgy, hogy nem kell mindig külsőre tökéletesnek lenni. Sőt, hisztizhetek is, ha kedvem tartja.

Amennyiben az a férfigyűlölet, hogy nem fogom ezt az életet felrúgni, hogy csicska legyek egy 120 kilós gyerek mellett, aki mindenből csak elvesz, de nem tesz az életemhez semmit, akkor igen, férfi gyűlölő vagyok. Mondjuk én nem érzem úgy, hogy ez gyűlölet lenne. Inkább mondanám lenézésnek, megvetésnek, jobb napokon teljes közöny. Együtt dolgozni például van, akivel jól tudok. De otthonra nem kéne.

#21

Nektek tényleg ennyire nem megy az értő olvasás?

Volt olyan kapcsolatom, ahol a pasi megcsalt. Nem azért, mert annyira jól nézett ki, ebben biztos vagyok.

Volt, aki állandóan hazudozott, lehúzott anyagilag. El akarta titkolni azt is, hogy többmilliós adóssága van. Szuper férj és apa lett volna, sikeres férfi. Ugye?

Volt, aki szellemileg nem volt partner, nem tudtunk beszélgetni. Utána hisztérikus levelekkel bombázott, mikor szakítottam. Egyszerűen nem hiszem el, hogy ő nem látta, hogy mi a baj.

Volt, akivel úgy kezdtem el járni, hogy nem annyira vonzó, de kedves, megbízható, majd kialakul. Ő pont azért csalt meg, mert szerinte frigid vagyok, és neki több szex kell.

A sikertelen első randikat is felsoroljam?

Eddig soha, senkivel sem találkoztam, akiben minden meglett volna.

Vicces nő vagy kanmajmos.

Remek hely ez a gyakori, mert itt van pár perc figyelem számodra is.

Nálad csak azok viccesebbek, akik szerint másképp kellene gondolkodnod vagy cselekedned, ők valamiért azt hiszik, hogy bármit veszít bárki azzal, hogy te nem találsz párt magadnak.

Pedig ez csak a működő rend, mindenkinek jobb ez így.

Nem értem, mi gúnyolnivaló van a 12-es elvárásain.

Inkább az a szomorú, ha egy férfi nem várja el a párjától ugyanezeket.

Eléggé alap, hogy vonzódjanak egymáshoz, jól kijöjjenek lelkileg és életstílusban, tervekben is egyezzenek.

Attól röhejes, hogy ruhába bújtatott állatként és kanmajomként beszél a populáció feléről, akik nem képesek megugrani az elvárásait.

Semmi baj azzal, ha válogatós, az viszont mókás, ha a saját sikertelenségét olyanokkal szembeni megvetéssel kompenzálja, akikkel való kapcsolódásban elbukott.

Vicces, na.

26. biztos, hogy ő bukott el?

Bár megvetésben még nem tartok ott, mint a "kanmajmos", de ha a populáció fele nem képes megugrani alapvető elvárásokat, akkor az miért a másik fél bukása? Miért nem jogos a megvetés olyanokkal szemben, akiknek nulla önreflexiójuk van, és mindent várnak a semmiért vagy alig valamiért cserébe?

(A populáció fele nyilván túlzás, hiszen vannak férfiak szép számmal, akik minden tiszteletet megérdemelnek, de ők azok - illetve ezek többsége -, akik boldog párkapcsolatban élnek évek, évtizedek óta, ergo nem elérhetőek.)

"Miért nem jogos a megvetés olyanokkal szemben, akiknek nulla önreflexiójuk van, és mindent várnak a semmiért vagy alig valamiért cserébe?"

Ugye, hogy mókás?

De ne legyen félreértés, ebben az esetben én is a szexuális segédeszköz gyártóknak és a cicáknak drukkolok.

#26

Kit érdekel, hogy szerinted elbuktam? Engem nem. Neked ez a véleményed, jogod van hozzá.

Nekem még az a véleményem, hogy a legtöbb férfi az alapvetőeket sem tudja nyújtani, viszont fel van háborodva, hogy egyre több nő nem is akar "kapcsolódni". Ugyanis nekem azért nincs kapcsolatom, mert nem akarok. Lenne jelentkező, volt is meg lesz. Viszont nekem nem kellenek.

Egészen pontosan abba untam bele, hogy mindig én vagyok a hibás.

Senki sem felel meg az igényeimnek? Véletlenül sem az a baj, hogy sok a selejt pasi. Adjam lejjebb az igényeket! Leadtam. Cserébe volt egy bunkó pasim, aki a 120 kilójával magyarázta, hogy kéne nekem lefogyni 60 kilóról 42-re, mert neki ez az ideál. Aztán persze, hogy félredugott, a vicces az, hogy egy kövér csajjal.

Hónapokig szenvedtem, hogy hol rontottam el. Jött a következő. Megint én adtam le az igényeket, a pasi kritizált, a végén már durva lelki terrornak éltem meg. Kiderült, hogy egyébként pont az a baja, hogy kevésnek érzi magát. De ahelyett, hogy fejlődik, inkább engem akart addig lerombolni, hogy alatta legyek.

Pont úgy, ahogy most te is próbálod.

Viszont ez után jött egy hosszabb szingli időszak, amit nagyon is élveztem. De ment a társadalmi nyomás, hogy legyen pasim, mert KELL, mert az élet rendje, meg a többi hülyeség. Oké, elkezdtem randizni, de azzal a céllal, hogy vagy találok valakit, akivel tényleg jól érzem magam, jól esik együtt lenni, vagy maradok szingli.

Katasztrofális első randik, rengeteg unalmas, sablonos beszélgetés, fogdosási kísérletek, nyomulás, hiszti, zaklatás. Persze hogy nem lett folytatás. A havernek tekintett pasik meg elkezdték mondogatni, hogy mekkora ku.rva vagyok, biztos mindenkit lexopok, és elkezdtek felajánlkozni. Házas férfiak, kisgyerekkel otthon a felesége, ő meg a kantinban teszi a szépet. Ott se sikerült kivívnia a tiszteletet a férfi nemnek.

Viszont bennem kialakult a meggyőződés, hogy jobb egyedül. És tényleg! Párkapcsolatokból bőven elég annyi, amit magam körül látok.