Titeket hogy érintett amikor bejött nektek egy lány/fiú, de vagy visszautasított, vagy valamilyen más formában, de egyértelmű lett, hogy ti nem jöttök be nekik?

Én egyszer mentem bele ilyen helyzetbe mélyebben. Mert belebeszélte a fejembe mindenki, hogy hát lehet csak kéreti magát, meg barátzóna, meg mittomén, és hogy küzdeni kell érte, ha szeretem... tudjátok, hasonlók. 3x utasította vissza a romantikus közeledésemet komolyan, de sosem engedett el!! És ez volt a legrosszabb... soha nem akar velem összejönni, de mégis közel akart tudni magához (barátként? Vagy nem tudom). Én meg ott voltam, a szerelmem mellett, aki keresett is engem, mindig nyitva volt a kapu, de soha nem mehettem be rajta, mindig meghagyta a lehetőséget.

Kikészített a helyzet. Meg aztán én is őt, főleg mikor bulin is el kellett utasítania, közönség előtt. Fél éven keresztül „ismerkedtunk”, tarott ez a szitu, egyetemi évfolyamtárs. Tehát gyakran összefutottunk 2-3 naponta. Minden alkalommal fájóbb volt a viszonzatlanság. És ő nem is értette.... azt gondolta, hogy nem vagyok szerelmes. Mondta is pontosabban.

Máig traumatizál a helyzet. Főleg az a része, hogy neki is fájt, mert ő barátnak gondolt engem. De meg kellett szakítanom vele minden kapcsolatot. Nem mehetett tovább. Inkább fájjon neki, hogy elveszít egy barátságot, és kerüljek ki ebből a gyilkos visszautasítós helyzetből.

Nem láttam már kb 5 éve. De szerintem most is a mellkasom mélyébe hatolna az érzés. Pedig már minden más megttrtént, és biztosan nem is tudnám újra szeretni.

Én mindenképp azt javaslom az ilyen plátói helyzetben levőknek, hogy meneküljetek, azonnal, minden kapcsolódási lehetőség lezárásával, tiltással, miegymás. Így lehet a leghamarabb ésalegkisebb sérüléssel kikerülni egy ilyen helyzetből. Ha a szerelem a világ legjobb érzése,akkor a viszonzatlan szerelem a világ legrosszabb érzése. Kb mintha minden nap meghalna a teljes családod.

Szóval ja, ez így kemény volt. Nem éri meg küzdeni. Akinek tetszel és bejössz, az az első pillanattól kezdve csak veled akar lenni. Aki meg vosszautasít, azt irtó bazihamar el kell felejteni.

Attól függ hogyan utasított vissza. Nem sok nőnél próbálkoztam életem során, de azért volt egypár.

Volt olyan, hogy a csaj nagyon finoman "utasított" vissza, tehát konkrétan elmondta, neki milyen típusú faszik jönnek be és hát én pont nem olyan voltam. Nem hazudott, mert később amikor találkoztam a pasijával, tényleg olyan volt, mint amilyenekről mondta, hogy bejönnek neki.

Volt egy csaj, ez a másik eset, aki nálam kezdeményezett, randiztunk, találkoztunk párszor, beszélgettünk kb. 1 hónapig, amikor is kijelntette, hogy semmi esélyem nála, meg neki nem jönnek be a hozzám hasonló férfiak. Nem értettem az egészet, hogy akkor miért jött oda hozzám alapból, miért kezdett el írogatni és tulajdonképpen mit is akart tőlem.

Na ez szarul esett nagyon.