Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van a közvetlen környezetetekben olyan 30év körüli nő aki vidéken képzeli el az életét?
34 éves introvertált vagyok, bár ezt a baráti körömben is nehezen hitték el először, mert nagyon jó az alkalmazkodó és problémamegoldó képességem. Autista vonásokkal, ADHD és OCD tarkítja a mindennapjaimat. Ettől vagyok Mr. Wolf a szakmámban. Elismert és sikeres vagyok a munkámban. Itthonról dolgozom IT területen, szervertermeim vannak. Építgetem a saját kis világomat. Pár éve elkezdtem egy csendes, tiszta, bűnözésmentes csodálatos apró településen felvásárolgatni a házakat és üres telkeket. Több hektár egybefüggő terület és három ház jött össze mostanra. Kéthavonta veszek újabb telkeket. Építgetem a saját kis vegyszermentes, modern, részben önellátó gazdaságom alapjait.
Az életem során sok csodálatos nőt sikerült találnom, de sajnos a céljaink és az elképzeléseink nem fésülhetők össze. Így nem tudtam ezeket a kapcsolatokat üzemeltetni hosszan, senkinek nem szeretnék a horgonya vagy ballasztja lenni. Mivel ők nagyvárosban, külföldön képzelik el a hátralévő életüket már sikeresen találtak hozzá csodálatos társakat... többüknek már gyerkőc is van. Én viszont olyat nem találok aki vidéken képzeli el az életét. Pedig nem kapáláshoz keresek társat, mert vannak munkásaim. Nem is kell szorongva hónapról-hónapra élniük mellettem. Szerintem nem tudják elképzelni, hogy a vidéki élethez kapcsolódó gondok többnyire kizárólag anyagi természetűek.
Találtam az elmúlt években pár hasonszőrűt mint én csak nőben... viszont már rendelkeznek saját tervekkel, amikhez viszont én nem tudok már becsatlakozni.
Én racionálisan közelítem meg a dolgokat és nem a rózsaszín ködöt keresem. Már kezdem feladni azt a képet, hogy valaha is lesz egy józanéletű, dohányfüstmentes, valóságtól nem elrugaszkodó gondolkodású, nem aranyásó társam.
Ezért szeretném tudni, hogy álomvilágban élek és inkább macskásbácsi legyek vagy csak a merítésemben rossz az eloszlása a megfelelő jelölteknek.
Vannak ilyen nők. Ismerek is ilyet.
Nem lehetetlen találni...
Sok sikert!
Én olyan jobbára olyan nőket ismertem, akik gyereket hajlandóak vidéken vállalni, sőt azt is preferálják (bár az is inkább Bp. vonzáskörzete, azaz Pest megye), viszont a randizgatási, együttélési időszakban Bp-n akarnak lenni, mert ott jobbak a szórakozási lehetőségek, programok, minden elérhető... a gyerekeket inkább csak a "friss levegő-kertesház" kombó miatt akarják vidéken nevelni.
De az is igaz, hogy az én ismeretségi köröm kb. Budapestre korlátozódik - mármint azok, akiket jól ismerek. 1-2 vidéki nőismerősöm van, közöttük van olyan, aki vidéken maradt, de azok meg mind a megyében maradtak, elköltözni nem akartak, mert azt szokták meg.
Én azt tudnám neked ajánlani, hogy:
korban hozzád illő nőkkel ismerkedj, és helyben, vagy társkeresőn nagyon szigorú szűrőkkel és nagyon pontosan megfogalmazva, hogy olyan nőt keresel, aki nem nagyvárosban szeretne élni. Jobb esetben olyanokkal nem is matchelsz, vagy nem is írsz rájuk, akik budapestiek, mert ilyen idős korban ált. olyan helyen van az ember, ahol jól érzi magát vagy megtalálta a helyét, és ha meg nem, azt úgyis beírja a profilba jobb esetben.
Az emberek többsége a fogyasztói társadalom rabjai. A személyes kapcsolataik is kimerülnek a fogyasztás szintjén. Így ez nem érv sajnos. Csak a kemény valóság. Minden országba elmentem ahova szerettem volna. Mindent láttam amit szerettem volna. Nem látom értelmét annak, hogy idegeskedve mindenhez igazodva nyaraljak valamelyik tengerparton. Inkább felépítem a saját kis világomat ahol minden nap nyaralás. Ha van egy-egy olyan darab akkor szívesen megyek színházba is. De ne veszítsük szemelől a tényt, hogy introvertált vagyok... engem leszív egy olyan esemény ahol emberek vannak. És 16-18 órát dolgozok a hét minden napján most még gépelőtt, hogy elérjem a céljaimat. Egyértelmű, hogy nem passzol hozzám olyan aki úgy éli az életét, hogy az stabilizálja ha társaságban van. Én egyedül is egész vagyok. De ettől még igazán nagy űr van bennem, hogy nincs akiről gondoskodjak. És ugyan a legidősebb cicám már mindjárt 19 éves... és a mindenem. Viszont nem tölti be az űrt. Amit kb két év alatt értem el: [link]
Hátha így érted, hogy ez nem egy kertváros jellegű élet. :) Ehhez tényleg vidékre kell vágyni. És olyan társ kell ehhez aki ezt értékeli és nem érvágás neki így élni. És ugyan ha a gazdaság alapjait felépítettem akkor elkezdem az új házam építését is, de szeretném ha nem 3 év múlva találnék valakit aki csak beleül a jóba és nem közösen alkottuk meg az élettereket.
Igen, tényleg nagyon vidékre kell ehhez vágyni, és írtam is, hogy az ilyen ember alapvetően ritka. Lehet, hogy nem fogod a társad megtalálni, főleg hogy neked még az átlag vidéki ember sem megfelelő, mert városi mentalitást vársz el úgy, hogy azért vágyjon vidékre. Nemhiába városi típusok voltak azok, akik neked tetszettek.
Az meg kicsit meredek, hogy szerinted az, akit nem köt le a kertészkedés, az már a fogyasztói társadalom rabja. Nem, egyszerűen csak más érdeklődési köre van. Engem pl. ez az élet untatna. Ettől még nem vagyok márkab...i, pénzhajhász, nem vagyok felszínes. Sőt még introvertált is vagyok, és érdekelnek a komolyabb, mélyebb témák is, szeretek néha otthon ülve beszélgetni IS. De nemcsak azt. És az emberek többsége ilyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!