Extrovertált, uram bocsá (esetlegesen) beszédes és/vagy jót, élethez pozitív hozzáállást sugárzó, párkapcsolata "elfogadható/ajánlható" férfivá hogyan lehet válni? (Ha lehet egyáltalán. Többé, akár netalán csak kevésbé.) Kisebb kifejtés lent.

A fenti példáknak nem az extrovertált az ellentéte. Nem értem, miért van ilyen szintű tudatlanság, hogy az introvertáltságot azzal azonosítjuk, hogy valaki félénk meg nyökörészik és nem tud kimondani két értelmes mondatot. Az nem az introvertáltság jellemzője, max. a nagyon szélsőségesé.

Ha vki ennyire szélsőségesen intro, szociális fóbiás, társadalmi helyzetekben viselkedni nem tudó, annak elsősorban pszichológushoz kellene elmennie... és nemcsak a társkeresés szempontjából, hanem ahhoz, hogy a társadalomnak jobban része tudjon lenni (mert az ilyen tuti, hogy az élet többi részén sem teljesít 100%-osan... aki ennyire antiszoc, annak barátai sincsenek nagyon, és valószínűleg a munka terén sem kiemelkedő, kivéve ha autista módon rá van függve vmire, ami hasznos egy cégnek).

#11: "mert az ilyen tuti, hogy az élet többi részén sem teljesít 100%-osan..."

Már ne is haragudj, de az IT-szektorban dolgozók teljesítménye azért eléggé rácáfol erre.

12: az a szövegemben a "kivéve" kategória... mert az IT-sok között sem mind autista szakbarbár... ismerek elég IT-st, 30-ból 2, ha ilyen karikatúraszerűen. Illetve azért nem minden antiszociális / szociális fóbiás ember IT-zseni... köztük is nagy a szórás, hogy mi érdekli őket.

Mondok egy példát, akit ismerek... emberünket ami igazán érdekli és utánanéz, az az olasz foci. Na ezzel hol lehet elhelyezkedni és sokat keresni vele. És nem egy ilyen ember van.

Nem mindenki ugyanolyan személyiség... én sem tudok introként extrovertált lenni, max. ha megjátszanám magam, az meg lerí. Ilyenkor az a megoldás, hogy elfogadja az ember, hogy oké, nekem nehezebben megy, és megteszek minden azért, hogy a saját szintemen a lehető legjobban tudjak ismerkedni. Nem úgy, mint a Józsi, aki a dizsiben minden csajjal tud beszélgetni... meg kell találni azt az egyet-kettőt.

Pl. társkereső profilt fejleszteni, hobbikörökbe járni és barátkozásból kapcsolatokat kialakítani, igényességen fejleszteni. Nem mássá válni.

#13: "emberünket ami igazán érdekli és utánanéz, az az olasz foci. Na ezzel hol lehet elhelyezkedni és sokat keresni vele"

Ha elég elszánt, akkor megtanul legalább középszinten olaszul, és kimegy Olaszországba, és ott keres ezzel kapcsolatos munkát. Lehet, hogy elsőre nem fog összejönni a kifejezetten ezzel kapcsolatos munka, de ha mondjuk az önfenntartó melója mellett ingyen dolgozgat az álom helyen, és bebizonyítja, hogy kifejezetten jól járnának vele, akkor miért ne sikerülhetne?

amúgy ugyanaz vagyok (11es, 15ös is :) )

még mindig azt tartom, hogy kicsit gyerekes dolog azt csinálni, hogy jaj, de Peti több nő közül tud válogatni, elegem van, meg akarok változni, vááááá... ez nem fog tartósan menni, mert alapvető személyiségkülönbség van. És nem értem, ha egy párkapcsolat megtalálása a cél, miért lenne cél az, hogy 600 nőnek tetsszél, főleg a divatos csajoknak. Ha innen fúj a szél, hogy "hát nem túl sikeres, nem is túl képű pasiként nekem az instás csaj kell"... az azért kicsit vicces, na. Inkább a minőség legyen a cél, nem a mennyiség... és arra koncentrálni, hogy introként hogy tudod kihasználni az erősségeidet.

Arra pl. ha a személyiséged alapvetően jó - mondjuk jó hallgatóság, kellemes beszélgetőtársaság -, akkor arra tényleg a hobbikörök tök megfelelők... ha barátkozni tudsz, abból könnyen ki tud alakulni egy románc.