Szingli Srácok ti is tapasztaltátok, hogy évről évre sokkal nehezebb, és gyakran lehetetlen elvárásoknak kell megfelelni?

Nem, semmi ilyesmit nem tapasztaltam.

A legtöbb esetben sokszor teljesen alap dolgokat várnak el társkeresés folyamán. Az már más kérdés, hogy olyan dolgok is lehetetlen elvárásnak számítanak, mint az, hogy legyél érzelmileg stabil, legyen egy normális munkahelyed és esetleg egy életcélod, eltudd magad és esetleg a környezeted látni, hogy ne kelts igénytelen hatást. Legyen normális elképzelésed a szexuális életről és mondjuk a párkapcsolatokról. Szóval sok dologot fel lehet sorolni és persze lehet erre mondani, hogy "kinek mi a normális" de azért ezek, ha intelligensebb embernek tartod magad akkor mégsem olyan lehetetlen dolgok. Persze említésre méltó még lehet olyan is, hogy legyen benned tisztelet és odaadás a másik fél íránt. Ezek a dolgok kölcsönösen az igaziak, egyoldalúan nem azok.

Visszatérve az elvárásokra én férfiak agymenését hallottam eddig csak "lehetetlennek" aminek amúgy a fele sem igaz, mert bár mondhat bárki bármit, rengeteg olyan férfi él kapcsolatban akinek nincs sportos teste, nincs nagy egzisztenciája..

Mindent félre téve én nem a mások elvárásaival problémáznék, hanem mélyen magamba néznék és elgondolkoznék, hogy miért menekül tőlem minden olyan ember akitől én akarnék valamit.

Utcán nem szoktam nőket leszólítani, van olyan haverom, aki csinálja, állítólag ilyen guruktól tanulta, de szerintem cringe, én sem reagálnék rá pozitívan szerintem. Inkább ilyen rendezvényeken próbálok ismerkedni, mint tánc, túrázás, baráti társaság.

Az a nehéz a dologban, hogy nem olyan gyorsan jönnek az eredmények, mint az élet más területén, ha munkában, sportban oda teszem magam, sokkal hamarabb kapok visszaigazolást, hogy megéri. Csajozásnál az a baj, hogy hónapokig nincs semmi sokszor, hiába próbálom felkelteni az érdeklődését, nem vevő rám, nem érzi a kémiát, ilyenek, vagy, aki igen, az meg nekem nem tetszik. De nem az a megoldás, hogy sírjunk, az ember egyik legfontosabb tulajdonsága az alkalmazkodó képessége, valahogy meg kell találni az érvényesülés útját ebben a helyzetben is.

"Például annyira a külsőre mennek, hogy ha egy százalék is hiányzik az elvárásból, már akkor vége az ismerkedésnek.(És nem feltétlenül a külső miatt bukik el)"

Min buktál el?

Nyilvános helyeken valóban jól kell kinézned ahhoz, hogy szóba álljanak veled és ne legyen nekik kínos, h ne utasítsanak el élből.

Egyébként milyen elvárásokról van szó?

Én pl. 39 éves koromra az 5. munkahelyen dolgozok, 4x költöztem, 1x lakást kellett eladni hitellel mert elváltak útjaink, költöztem haza, költöztem albérletbe....jelenleg kevesebbet keresek mint 2 éve.

Volt, hogy hónapokig 250.000-et kerestem, volt, hogy 600-at össze vissza.

Nem mindenkinek jön össze elsőre egy fix jó állás, és kapcsolat sem.

Még is összejöttek kapcsolatok mindig.

De érdekes mód se nálam se ismerőseimnél nem kellett azzal elszámolni, hogy ki mennyit keres.

Persze lehet, hogy egyeseknél ez első randin már téma, hogy mutasd a banki papírjaidat...amúgy részemről egy nőnek sincs köze hozzá, hogy mennyit keresek.

Nem is tudom, hogy ezt főleg az elején miért vallják be az emberek.

9, mert nem minden nő jó. Csak azért, mert valakivel összejön egy nő, nem jelenti azt, hogy akármelyikük jó ember, vagy különlegesek.

Nem értem, miért elég annyi, hogy 'van nő'. Soha nem szoktam arra gondolni, hogy 'ha ennek a nagyon buta/gonosz/nyávogós lánynak van pasija, akkor nekem miért nincs', mert nem kell nekem olyan pasi, akinek megfelel a butagonosz nő.