Normális, hogy 29 éves koromra szó szerint megundorodtam a férfiaktól?

A kérdés alatt összegyűlt hímnemű ferfinak nem nevezhető egyedek egy az egyben reprezentálták, hogy szegény kérdező miért kap már hányingert az ellenkező nemtől🥹🥹🥹

Kérdező:hidd el vannak akik nem ilyenek,ne ítéld el az egész nemet,hisz mi nők sem vagyunk egyformák. Ők sem

Én is így érzek. Nem mondanám depressziónak, mert amúgy boldog vagyok és aktív. Ellátom a napi feladataimat, nem ingadozik a hangulatom, stb

Inkább aszexualitás, szex repulzivitás.

[link]

Én örülök, hogy fórumokon lehull a férfiakról a lepel. Így nem kell a társkereséssel foglalkozni.

(Random faroktól meg a legtöbb nő undorodik, ezért nem akarunk dickpicet.)

Az internet nem a valóság, agymostad magad a sok fórummal.

Eleve hiba egy kalap alá venni a férfiakat, mert hogy a nők sem, ők sem klónok.

Paranoiás gondolat, már a neved is árulkodik a retardáltságodról.

Hozzám már költözött nő, nem kértem a rezsibe és mindig csilli villi volt a lakás, főzni is sűrűn főzött és a mosást is vitte. Mondta nekem, hogy ő így veszi ki a részét a közös költségekből és én meg mondtam neki, hogy oké teljesen jó ez így számomra. Nem 50-50 volt a dolog, mert én nem kértem egy fillért se azért, hogy ő nálam lakjon. Kvázi ezzel szállt be a rezsibe.

Sehogy nem lesz 50-50 ha egy nő beköltözik hozzám. Max. akkor lehetne az, ha kiperkálja a lakás felét és akkor 50-50 már a dolog.

Normális nő így gondolkodik, az itteni alja akihez már nem értek évek óta meg máshogy. Nem véletlenül nem értek hozzájuk évek óta. :'D

"Max. akkor lehetne az, ha kiperkálja a lakás felét és akkor 50-50 már a dolog."

De akkor rá is írod a lakás felét, igaz?