Miért van az hogy szinte csak kislányokat látok kisfiúkkal és nem nőket? 28/F

Azzal kezdeném, hogy vannak kivételek, és akinek nem inge, ne vegye magára. De ezzel együtt egyetértek a kérdezővel. Hogy miért van ez? A korszellem hozza, meg a fene nagy jólét - ami márpedig van. Mindig megy a nyavajgás, hogy nincs pénz semmire, de mindenki épp most jött haza Horvátországból meg a Seychelle-szigetekről (pár popsifotó természetesen ment Instára).

Ha megnézem szüleim, nagyszüleim vagy más velük egykorúak házassági fotóit, egy érett férfit és nőt látok a képeken. Komolyan mondom, látszik az arcukon az érettség. Ma meg full gyerekábrázatok bámulnak vissza huszon-/harminc éves arcokról az utcán. Ez nem feltétlen az ő hibájuk, de tény, hogy manapság az élet nem kényszeríti rá az embereket a megérésre. Miért nem? Mert nem szembesülnek pl. valódi megélhetési problémákkal, vagy nincsenek komoly feladataik az életben, amikor pl. felelősséget kéne valamiért vagy másokért vállalni. Nincs rájuk bízva semmi, pl. egy gyerek, akit reggel fel kell öltöztetni, szendvicset kenni neki, oviba vinni. 23 éves korig sokaknál alapból iskolapad. Utána meló, ahol igazából semmi komoly felelősség. Ezzel szemben 100 évvel ezelőtt József Attila szenet ment lopni a pályaudvarra gyerekként, hogy ne fagyjanak meg a lakásban, máskor a kenyérért sorba kellett állni, meg jegyre lehetett venni. A hentespultban volt pár csont néha. Egy-két ezer évvel korábban huszonéves férfiak már hadvezérek, királyok voltak, hadjáratokat vezettek, ma meg starcraftoznak vagy mossák az Audit.

Na, és a korszellem? Mit öntenek bele a fejébe a tévén, az interneten, meg a hollywoodi kultúraexporton keresztül? A féktelen hedonizmust, a devianciát, a nihilt. És akinek nincs szilárd értékrendje, az szívja mindezt magába, mint a szivacs.

Szellemi okai vannak tehát mindennek. Az éretlenség megmutatkozik a viselkedésükön, a beszédükön, két szó után már látja az ember, hogy csak az üresség jön sokak szájából. És ez az üresség bizony sokszor fizikai formát is ölt, és kiül az arcokra. Az ember belenéz a szemébe, és már tudja is, mire számítson, amikor megszólal: "Ahaaaa, jaaa, bro, fúú gec, tesó...". Egy értelmes gondolata nincs. Hogy miként képzeli el az életét, mik a tervei, család, gyerekek, vélemény közéleti dolgokról, stb. Felsőbb emberi értékek, mint: megbízhatóság, szavahihetőség, felelősségvállalás, hűség, őszinteség, intelligencia, becsületesség - áááh, ezeken már csak nyerítenek, mint a ló...

És végül azzal zárnám, amivel kezdtem: akinek nem inge, ne vegye magára. De igenis sok az ellenpélda - az agyonünnepelt, és példaként villogtatott celebvilág például bőséggel szolgáltat ilyet.

F