Miért ghosting-olnak?

Van ilyen, engem is ghostingoltak itt már sokan, pedig előtte jókat dumaltunk.

Ez van, fogadd el. Lényeg hogy magadat ne égesd azzal hogy utána könyörögsz neki. Csak túléled valahogy :)

Van (volt...) egy nő, aki érthető okokból (munka, gyerek) ritkán válaszolt, és az utolsó levelében azt mondta, hogy problémás itt írogatni, adjam meg az e-mail címem. Persze nem ennyit írt, hanem folytattuk a beszélgetést. Megadtam neki a címem, válaszolva a dolgokra, és hogy a választ már írhatja e-mailre. Mindig szeretek átmenni máshova, mert az annak a jele, hogy komolyabbra fordul a dolog. Nos, azóta várom, hogy megírja azt az e-mailt (hatvanszor visszolvastam a levelet, hogy elgépeltem-e a címet), és persze itt sem válaszol.

Bár voltak olyanok is, legalább 3, aki emailben is ghostingolt. Kedvencem az volt, aki beírta, hogy jelöljem be fb-on, megadta a nevét, bejelölöm, erre sehol semmi, nem jelöl vissza, de itt azért folytatta a levelezést, mintha mi sem történt volna. :D Aztán innen is eltűnt. Bár neki voltak gondjai bőven. De kinek nincs, és ezt meg is lehet írni! Társkeresőn is megírtam a nőnek, aki a kereskedelemben dolgozva azt mondta, húzós neki a karácsony előtti időszak, hogy türelmes vagyok, várok. Ennek ellenére ugyanúgy eltűnik, már nem is írok neki, mert az utolsókat is én írtam válaszra sem méltatva.

Egy tanárom "már" 2010-ben nem hitte el, mikor egy diákja azt mondta, hogy nem volt netközelben (mert nem készült órára). Azt mondta, ilyen a mai világban nem létezik. Pedig akkor még nem nyomkodta mindenki az okostelefont, pláne nem ekkorákat, mobilnettel, wifivel az egész világon. Azóta eltelt 13 év, tényleg lehetetlen, hogy valaki egész nap ne vegye kezébe a rohadt telefont, mert emberek képesek még kocsmában beszélgetve is belefeledkezni, miközben ott az asztaltársaság, akivel beszélned kéne.

És igen, mivel ismerkedsz, beszélgetsz, vedd annyira emberszámba a másikat, hogy ha nincs időd, lelkierőd, akármi, akkor azt írd meg. Jelesül a kereskedelemben dolgozó nő elviekben minden nap 0-24 dolgozik, hiszen annyi ideje sincs, hogy annyit írjon, hogy jól van. Vagy bármit. Ami nem baj, csak akkor társkereső tilos. Én se megyek teniszezni, konditerembe, és ott sétálgatok rövidnadrágban, mondván, jaja, mindjárt kezembe veszek egy súlyt, teniszütőt, és lesz valami, de közben csak foglalom a helyet és szívom a levegőt.

Aztán persze ugyanez a nő fél évvel később amikor csak akar, összeszed egy pasit, te meg le vagy tojva, és mintha mi sem történt volna a múltban, nem számítasz.

9. Nem kell ezt ennyire túlagyalni. Annyira kínos ezeket a kisesszéket olvasni arról, kiről hogyan "feledkezett meg" a kiszemelt partner. Van ilyen, én is ghosingoltam már férfi létemre, volt hogy egyszerűen elfeledkeztem az illetőről, vagy már nem érdekelt. És? Mindenről külön üzenetet kell írni? "Bocsi, veled mégsem szeretném folytatni, mert..." És ha nincs miértre? Hazudjak neki valami fszsagot? A hallgatás is kommunikáció. Venni kéne belőle a lapot. Nem tartozom senkinek azzal hogy visszairok, nem a HR osztály vagyok aki állást hirdet!

F