Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi lesz azokkal a férfiakkal hosszútávon, akik nem tudnak maguknak barátnőt/feleséget szerezni a húszas éveik vége után? Egyedül maradnak életük végéig?
Nem nagyon látom be, hogy mi változna. A randiappok nem működnek, élőben se szokott működni az ismerkedés, általában a szép/átlagos nők foglaltak, olyannal meg nem tudok lenni, aki nem tetszik. Jeleket nem szoktam kapni, nem is tudom, történik-e ez még egyáltalán akárkivel.
Egyetemre már nem járok, munkahelyen mindenki foglalt. Mint amikor egy háborúban bemerevednek a frontvonalak. Nem látom, mi hozna ebben változást.
Ennek az a kifutása, hogy aki lemarad, kimarad? Az a megérzésem, hogy a húszas évek közepéig lehet igazán változni, alkalmassá válni egy párkapcsolatra, beleszokni abba, hogy ez milyen, utána már az ember beleszokik az egyedüllétbe, vagy max az alkalmi kapcsolatokba (nem mintha az olyan egyszerű lenne), végső esetben az örömlányhoz járásba, és ez válik az identitásává, az életformájává, az egyensúlyi állapottá. Akinek van párja, az él vele, akinek nincs, annak nincs.
Szerintetek ez így működik?
Szintén őszinte válasz következik:
Az ilyen férfiak súlyos és maradandó pszichés károsodásokat szenvednek. Én is ilyen voltam. Túlzás nélkül állíthatom, hogy tönkrementem lelkileg.
Egyénfüggő, hogy kinél milyen és mennyire súlyos következményekkel jár, de azért megfigyeltem, hogy bizony sokszor nagyon hasonló sorsra jutnak az érintettek.
Az önbecsülés-önbizalom-önértékelés lenullázódik. Egy semminek érzed magad, egy vesztesnek, egy darab sz@rnak. Miért is ne éreznéd így? Hiszen az alapvető ösztönös küldetésedet sem tudtad beteljesíteni. Azt fogod észrevenni, hogy zavar a figyelem. Ha beszélni kell egy csoport előtt, lámpalázas leszel. Mert te tudod, hogy mi vagy valójában, és ez leblokkol abban, hogy nyilvánosan tudj megszólalni.
Frusztráció. Szorongás. Depresszió. Kisebbségi komplexus. A szociális érintkezések egyre nagyobb terhet jelentenek. A motivációdat elveszíted az élettől. Gyűlölet és szomorúság jelenik meg a lelkedben, amikor az utcán meglátsz egy párt.
Igen, nőgyűlölő is leszel. Mert gyűlölöd. hogy téged semmibe vesznek, hogy nem tekintenek férfinak. Főleg amikor látod, hogy más - emberileg sokkal mocskosabb - férfiaknak bármit megtesznek, te meg semmit nem kapsz tőlük, csak elutasítást.
A libidód elhal. Annyi gyötrelmet gyűjtöttél már be a lelkedben, hogy elmegy a kedved még a szextől is. Hiszen szexuálpszichológiailag olyannyira sérülsz, hogy ez már fizikai tüneteket is okoz. Szexelni egy nővel? A tudatalattid nem fog soha kikapcsolni: akiktől fiatalon semmit nem kaptál? Semmibe néztek, amikor a legnagyobb szükséged lett volna rá? Kimaradtak az évek, amiknek a legszebbnek kellett volna lenniük? Amúgy is, te egy szűz lúzer voltál (és ez az állapot poszttraumatikus stresszként bele is ég a lelkedbe). Különben is, az előző hapsijai - akiket ugye szépen ki is szolgáltak a nők úgy, ahogy kell - biztos sokkal jobbak nálad. Férfiasabbak, erősebbek, jóképűbbek, sikeresebbek, szexuálisan is jobbak. Ezután te mit tudnál elérni?
És persze jön a halálvágy. Az öngyilkos gondolatok. Amikor részegen beülnél egy kád vízbe, és gondolkozol, hogy lehet vinned kéne a hajszárítót is.
Bekapcsolva.
Hogy mi lesz azokkal a férfiakkal? Teljes lelki kiégés után.
Megszokják az egyedüllétet. Egyfajta érzelmi zombivá válnak.
De lehet hogy kapcsolatuk lesz később. Amit aztán nem tudnak már megélni boldogan. Mert a múlt szenvedései nem engedik őket.
Vagy tényleg öngyilkosságot követnek el. Ez nem feltétlen a vonat elé fekvést jelenti. Csak jön a dohányzás, az alkohol, a zabálás össze-vissza, esetleg a kábítószer, és minden, ami csillapítja a fájdalmat, de pusztítja a testet.
Segítség? Remény?
Az nincs.
Hiába mész te pszichológushoz - csak azt fogod észrevenni, hogy a pénzed is kevesebb. Nem tudnak segíteni. Akárkivel beszélhetsz, akármilyen terápiára mehetsz, akármilyen módszert választhatsz. Nincs visszaút. Ha a sötétség elnyel, akkor bizony már nem fogsz tudni kimászni a fogai közül. Megrág, megemészt.
Régen mindenkinek volt párja az igaz. De ez azt jelentette, hogy a tifélétek bizony azokkal a csajokkal passzolt össze akikre most azt mondjátok, hogy "átlagon aluli".
Feltenném a kérdést akkor, mi változott így meg BENNETEK férfiakban, hogy a nők nagy része nektek nem szóbajöhető pedig ezek a nők veletek kerültek párba akkor amikor mindenki "elkelt"?? Erre tudtok válaszolni?
És a nőkkel?
Megválaszoltad: aki lemarad, kimarad.
30 fölött, ha össze is jönne valami, már nem bírod, mert úgy megszoktad az egyedüllétet. Teher lesz a találkozgatás, mindenféle energiabefektetés, amit egy kapcsolat igényelne. A kezdeti lelkesedés, ha volt is egyáltalán egy kicsi, pillanatok alatt elillan, onnantól idegesít a másik, nem érdekel, rázod le magadról, mint egy koloncot a nyakadról. Mert beletorzultál a 10-15 évnyi egyedüllétbe.
Üdv a klubban!
(32/N)
#15
:D
Természetesen ha csak ennyi lenne a gond akkor mindenki elmenne prostizni és ennyi
Te milyen közegben vagy?
Azt látod, hogy élethosszig tartanak a kapcsolatok?
Én azt látom, fél-10 évig tartanak.
Mindig lesznek, akik szakítanak.
Ezer féle eset van. Amik a leghateanyosabb tenyezok, csunya vagy az az atlag alatti, rossz a testfelepitesed,nem tudsz semmilyen szinten kommunikalni a nokkel , nincs benned ferfiassag ha ezek jellemzok rad akkor eselyes.
Mas opcio pl: atlagos vagy picit jobb kepu vagy, nem vagy egy tipikus nyomulo gep de ha akarod akkor eszre vesz 1-2 no , nem probalsz tenylegesen ismerkedni inkabb haverkodsz a nokkel ami nem epiti az onbizalmad mert barat zonaba kerulsz , gyenge a tarsasagi eleted, introvertalt vagy, szocialis fobiad van, magadnak valo vagy.. ezek dolgok eseten nem kizart hogy nem lesz bnod de itt is sok veletlennek es jo idoben jo helyen kell lenni sztiuaciok osszesegenek kell bekovetkeznie a sikerhez. Az elet egy szerencse jatek de kell tudni bloffolni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!