Gyerekkel nehezebb párt keresni? Ha igen, miért, mikor elvileg az emberek nagyrésze szereti a gyerekeket.

Szerintem az ilyen helyzetben nem a gyerek megléte (ha normális nevelést kap/kapott eddig) a baj, hanem az exed jelenléte az életedben.

Mi van, ha egy barom és miatta folyton stressz van?

Mi van, ha nem érti, hogy vége és időnként próbálkozik?

Mi van, ha ellened hangolja a gyereket? (Mármint az új pár ellen)

Mi van, ha folyton megjelenik és sokszor van miatta konfliktus, balhé, kellemetlenség stb..?

Mármint én azt gondolom inkább rosszul, mint jól kezelik ezt az emberek. Kérdem én, hogy tényleg kell ez?

Mármint persze el lehet fogadni, ha normálisak a körülmények, de sok van az úgy, hogy nem azok.

Ha fiatalon már gyereked van nőként az hátrány.

Ha 30 felett van pár gyereked, az előny.

Elmondom miért

1 a korban hozzádillő pasinak is van már és nem akar több gyereket, feltételezi hogy te sem akarod egy közös gyerekkel megfogni.

2 ha nincs gyereke, lehet hogy akkor sem akar, és örül hogy neked már van, így nem akaszkodsz rá egy közös poronty összehozásával.

3. Akart gyereket, de kifutott az időből, jó lesz másé is felnevelni, és felelősség sincs mert nem saját.

4. Akart gyereket, de nem jött össze akivel szeretett volna, most meg már csak kapuzárási pánikos 35+ os nők akadnak akik mindenáron gyereket akarnak mindegy kitől alapon, ilyen nőre viszont nem vágynak, mert kapcsokalatot akar a férfi, nem tenyészbika lenni.

Nagyjából ez a képlet.

Ismered a viccet:

"Úgy vagyok vele, mint a zsiráffal:

Szép, szép, de otthonra nem kéne."

Mas egy gyereket a baratodnal vagy a rokonodnál szeretni, mint együtt élni vele. Az embert sokszor még a sajat gyereke is kikésziti, nemhogy a másé.

Egy gyereknel valoban problema lehet az ex, az anyagiak, vagy maga a gyerek azzal hogy nem fogad el, es undokoskodik. Meg ott van a közös idő, ami kettesben alig lesz.

Szerintem nagy szerelem kell ahhoz hogy az ember ezt mind beválallja. Mondom ezt ugy hogy nekem is van egy gyerekem, meg a páromnak is. Vagyis amiket irtam, egyikünkre vagy másikunkra, reszben vagy egészben igaz. De szeretjük egymast, es megbírkozunk a kellemetlen helyzetekkel is.

“egy.idegen nő kölykét nem tűröm meg!” - jézusom, ezt a megfogalmazást! Hogy lehet valakiben ennyi gyűlölet és rosszindulat?!

“viszi a pénzt” - miért, a saját gyerek talán nem? Meg aztán a nevelőszülőnek nem közelessége költeni rá, ha van anyja és apja is!

Akár nevelt, akár nem egy gyerek alapból semmiképp nem lehet konfliktus forrása, legfeljebb csak az, ha az ex állandóan a nyakatokon lóg!

Nekem alapból nem lenne gondom más gyerekével, de mindenképp szeretnék majd SAJÁT gyerekeket is, mindkét nemből, viszont egy olyan nő, akinek már van 1-2 gyereke, az nem biztos, hogy akarna még további gyerekeket szülni, és engem például ez a gondolat rémíszt meg!