Miért adtad fel a társkeresést?

Bennem az akérdés merül fel, hogy....

..akinek se tapasztalata nincs párkapcsolatok terén, mert sosem jött össze, vagy rövid ideig, az is szar volt.... és igazából fel is adta az egész témát ahogy van ilyen-olyna okokból...

...az miért van itt a kategóriában és ad tanácsokat párkapcsolati témában?

Lehet nem tanácsot ad, hanem csak olvas.

Mellesleg én régen szűzen adtam itt tanácsokat, és 100%-okra voltam pontozva.

Most bemehetnék a fogyókúra topikba, és adhatnék mindenkinek tanácsot cikkekkel, tanulmányokkal alátámasztva, a valóságban bulímiás vagyok, nem tartom be, amit el tudok szépen mondani. Nem hiába létezik a bort iszik és vizet prédikál kifejezés. Nem mindenki tudja a gyakorlatba lefordítani azt, amit elméletben tud és ért.

"az miért van itt a kategóriában és ad tanácsokat párkapcsolati témában?"

Nem szoktam ilyet tenni....

38F incel

Nem az, hogy feladom, de azt a rengeteg időt, amit eddig beleöltem, azt nagyon kezdem sokallni.

Igazából ha tudom, hogy ennyire nem lesz siker, elvégezhettem volna még egy egyetemet, vagy gyűjthettem volna egy nagyobb lakásra külföldön.

Évek óta lájtosra vettem az életem, mert hogy egy nő nem fog társat találni, ha sokat dolgozik, nagyon sokat randiztam, próbálkoztam kapcsolatokkal. Azokkal is sajnos úgy jártam, hogy pár hónapig tartottak, pedig én azért többnyire próbáltam úgy hozzáállni, hogy ha már őt választottam, beleteszem az energiákat, s nem szakítok az első veszekedés után.

Úgyhogy most nagyon úgy néz ki, letörlöm magam mindenhonnan, ez nem azt jelenti, hogy feladom a társkeresést, ha élőben odajön valaki, nyitott vagyok, de már nem vagyok hajlandó annyi időt beleölni ebbe, mert igazából nagyon lenne más is, amivel kéne foglalkozni.

Rengeteget művelődtem, tanulok hangszeren, tanulok nyelveket és fogytam 20 kilót. Viszont mivel ronda vagyok, továbbra is van egy 10 kiló rajtam, üzemben dolgozom (nem szalahmunka, ráadásul több pénzt keresek vele amúgy, mint a diplomámmal), és édesanyámmal élek, ezért kétbites módon azonnal kuka vagyok minden nőnél. Illetve pontosítok: utóbbi 2 dologról senki nem tud, hiszen az első kettő miatt annyira nem méltat, hogy lehetőséget adjon arra, hogy megismerjen egyáltalán.

20 éves koromban úgy voltam vele, hogy még nagyon fiatal vagyok, nincs miért aggódnom.

23 éves koromban már nagyon zavart, de mondom még mindig lehet változás, nem vagyok egyedül ezzel a dologgal.

26 éves koromra már teljesen kétségbe estem, de végül is szinte lehetetlen, hogy 30 éves koromig nem találok senkit.

28 évesen életem első kapcsolatát megéltem. 5 hónap volt, jókora kamura hivatkozva lettem dobva (persze rengeteg pénzem, de még főképp rengeteg időm és energiám ment a dologba fölöslegesen).

És most itt vagyok 30 évesen. Annyit értem el, hogy már nem vagyok szűz, de nem ez volt a terv. A születésnapomig van még 5 hónap - ha nem változik továbbra sem semmi, akkor az életemből van még 5 hónap. Ezt valamikor 25 éves korom környékén megígértem magamnak.

@18

Már nem azért, de miből veszed azt, hogy ideggyenge vagyok?