Miért adtad fel a társkeresést?

Mert csak megszívtam a másikkal.

mindig kerestem vkit, mindog volt vkim, és mindegyikkel volt vmi bajom, minddel szakítani kellett.

Most kezd nyílni valahogy az értelmem hogy kell ez nekem?

Mi a jó a pasikban egyáltalán?

Most megálltam kicsit gondolkodni. Ez meg eltart. Meghalt a vágy rájuk. Amit csak erősítenek bennem az újabb arcok akik vagy degradálnak vagy nem tetszik vagy pancserek vagy mindig van vmi amitől selejt. Ha mégsem az akkor meg kapcsolatban okoz csalódást.

Beleuntam az egészbe.

Volt benne sok évig tartó önmarcangoláson át, hirtelen felindulásból elkövetett meggondolatlanságon alapuló kapcsolat és későbbi igen nagy pofára esés amikor elég csúnyán rászedtek.

Szereztem annyi “jó” tapasztalatot ezekből, hogy egy kis részemen kívül más nem vágyik rá.

Közben elmúltam 30 és nem vagyok olyan külsőre aki megütne bármilyen szintet, ami sikerre vezetne. A legfontosabb, hogy nem tudok olyan nővel higgadtan beszélgetni aki tetszik. Csinálja aki ért hozzá, elvagyok egyedül is.

Mert unalmas,felesleges idő és pénzpazarlás. Sajnos nagyon sok évet és pénzt tettem bele, nagyon sok embert ismertem anno pedig. Szinte mindennap mentünk valamerre haverokkal, próbáltunk ismerkedni nőkkel.

Nem érte meg, abszolút nem.

Persze a srácokkal az emlékek jók voltak, de nőkkel kezdeni...

Annyi visszautasítást, kinevetést, megalázást, faképnél hagyást amit kaptam, senkinek nem kívánom.

Olyan, mintha házhoz mennél a pofonért. Pedig csak egy nőt szeretnél, akivel boldog lehetsz az életedben...

Próbáltam már minden tanácsot, amit mondtak mások. Semmi nem jött össze.

Társkeresőn ahol írni is lehet a nőknek, ott válasz nem jön.

A többin meg még írni sem tudok nekik, szóval az is hülyeség.