Olvastam az indexen, hogy sokan jönnek dolgozni Magyarországra a fülöp-szigetekről. Lehet, hogy nekünk inceleknek így már jut filippinó nő?

60as, te láttál már Disney mesét? Nemtom megvan-e, de MINDEGYIK hercegekről és királykisasszonyokról szól. Oké, a Pocahontasban a csávó egy telepes, de technológiai fölénye van, bőven felsőbbrendűnek mutatkozik, mint az őslakos törzsfő lánya (azaz helyi hercegnő):D

Amiről te beszélsz az a magyar népmese, annak meg aztán bőven nincs kakora hatása, mint a Disney meséknek és azok alapjainak.

"Az incelek gondja valóban a hibás mesekultuszokon alapulhat, mert azt a hamis világképet alakította ki bennük, ha emberileg és jellemre rendben vannak akkor megkaphatják a szép nőt."

No, nem mintha az incelek emberileg és jellemileg rendben lennének:D

63

“ No, nem mintha az incelek emberileg és jellemileg rendben lennének:D”

Szerintem igen. Más kérdés, hogy a visszahúzodást, gátlásosságot, társas gyakorlatlanságot nagyon sokan negatívan ítélik meg, mintegy akár jó jellemet felülírónak.

Tehát hiába vagy csupa jó szándék ha a viselkedésed picit ideges, szorongó akkor simán rossz embernek könyvelhetnek el.

Ugyanakkor ha a külsőd nem valami jó akkor is nagy az esélye, hogy negatívan ítélnek meg jellemileg, aztán dolgozhatsz az ellenkezője bizonyításán.

Incelként nem könnyű hidd el. A legtöbb negatív megnyilvánulás az igazságtalanságok miatt van.

Mint amikor egy ketrecbe zárt kutyát döfködsz egy bottal és magadra veszed amikor vicsorítja rád a fogát.

64, d epont ezaz. Valaki megdöfködött téged, aztán rávicsorogsz valakire, aki azt se tudja ki vagy, mit akarsz. Értem, hogy a traumák frusztrációt okoznak, ugyanakkor ha valaki azt látja, hogy frusztrált és offenzív vagy, akkor hadd ne legyen már ő a hibás amiért úg yérzi jobb távoltartania magát tőled.

A világ igazságtalan, ezt a legtöbben tapasztaljuk, ez ilyen, fölösleges károgni rajta. Már ha nem tudod megváltoztatni a világot. De gyanítom nem tudod. Úgyhogy marad az alkalmazkodás.

65

“ A világ igazságtalan, ezt a legtöbben tapasztaljuk, ez ilyen, fölösleges károgni rajta. Már ha nem tudod megváltoztatni a világot. De gyanítom nem tudod. Úgyhogy marad az alkalmazkodás.”

Hogy érted az alkalmazkodást? Mert az is egyfajta alkalmazkodás, hogy a további támadásokat megelőzendő offenzívába indulsz. Mondta volt egy bölcs ember, hogy a legjobb védekezés a támadás.

Én is offenzív lettem 30 éves koromra. Mert nekem nem felel meg, hogy csak megtűrnek, vagy olyan cukinak tartsák, hogy nekem is vannak emberi vágyaik stb, tehát ha úgy kezelnek mint egy kiskutyát, csodabogarat. Mert max ezt tudtam kihozni a külsőmből.

Akkor inkább utáljanak, szidjanak stb, de jobb ha ellenséget látnak bennem mint valakit akit másodrangúnak kezelnek, holott semmivel sem vagyok kevesebb.

Ez sok esetben tudatos viselkedés és nem az igazi jellemedről árulkodik.

Meglepődnél ha tudnád a külsőd mennyire behatárolja azt, hogy mennyire tudod megélni valós személyiséged, mennyire tud az kibontakozni.

Az alkalmazkodást gondolom a fej lehajtásra, becsicsulásra értetted.

Embere válogatja, hogy melyik következik be. Van aki harcosabb, az úgy tesz mint én, harcol nap mint nap a rendszer ellen. Van aki kevésbé erős, azok inkább a csendes szenvedést választják.

66, az alkalmazkodást úgy értettem, hogy megtanulod a világ szabályait és azokat használva éred el a céljaidat, nem pedig azok ellenében próbálod.

A fejlehajtás, becsicskulás az nem alkalmazkodás, hanem megtörés, beletörődés. Az alkalmazkodó ember el tudja érni a célját, csak nem azon az úton amin eredetileg gondolta. A fejlehajtó ember lemond a célja eléréséről.

Vegyünk pl engem. Én majdnem teljesen vak vagyok. Örülnék, ha olyan testben lennék, mint te, hiszen te mértéktelenül több képességgel rendelkezel pusztán amiatt, mert látsz. De mivel jelenleg nincs gyógymód a helyzetemre, marad az, hogy alkalmazkodjak. Pl szeretek játszani, de a korábban kedvelt videójátékok nagyrésze nem akadálymentes, így nem fog menni. Ugynaakkor létezik egy halom szöveg alapú játék, nomeg elkezdtem asztali szerepjátszani, így végtelen mennyiségű játék-content áll a rendelkezésemre. Tehát alkalmazkodtam. A cél a játszás és ugyan nem a klasszikus módon, de leértem.

A csajozás hasonló amúgy. Gyerekkoromban sokat vertek mind a szüleim, mind az osztálytársaim. És akkor még jön rá a szembetegség. Talán nem meglepő, de online aktívabb voltam, mint élőben, mert eléggé félénk lettem. De pl jól tanultam és felvettek egy elitebb iskolába ahol már értelmes emberekkel voltam körülvéve. Megtaláltam a sulin belül a saját közegemet és ott kezdtem el ismerkedni. Egyszerű volt, hiszen azonos érdeklődési körünk volt. Természetesen amit lehetett, igyekeztem kimaxolni. Mármint a saját képességeim terén. Egy idő után a lányok hozzám fordultak tanácsért. A figyelmem és a jószándékom lett a "szexepilem":D 14 éves korom óta mindig volt barátnőm. Volt aki a jellemem, volt aki a vállamon lógó basszusgitár miatt figelt fel rám, volt aki meg azért, mert a barátnője mennyire kedvel engem a figyelmességem miatt:D

Nem lettem ocista. De még rocksztár sem, pedig az erősen tervben volt:D Nem én lettem aki sármmal és pénzzel hódított. Miért? Mert esélyem sem volt rá. Úgyhogy alkalmazkodtam és elértem máshogy a célomat.

De ha jól értem te is ezt tetted. Kerestél egy ázsiai barátnőt. Sokan csak álmodoznak ilyesmiről (pl a kérdező:D).

A világ igazságtalan. Ennek ellenére vagy éled az életed, vagy feladod és megdöglesz. Ha az élet mellett döntesz, akkor meg oldd meg. De nem kell ehhez másokon áttaposni. Szerintem legalábbis semmiképpen. Az offenzív viselkedés csak arra jó, hogy másoknak pont ugyanolyan frusztráltságot okozz, mint amit te kaptál. Ezt akarod? Terjeszteni azt, amitől te magad is szenvedsz? Bízom benne, hogy nem.